Resveratrol Plus - A szőlő antioxidáns erejével

Q10 - védelem a szívnek, energia a sejteknek

A helyes életmódról, a megfelelő táplálkozásról és a megelőzésről sokat olvashatunk, de az esetleges szívinfarktus utáni teendőkről annál kevesebbet.
A különböző szívproblémák és szövődményeik Magyarországon sajnos az egyik leggyakoribb halálozási ok, pedig táplálék-kiegészítőkkel itt is tudunk javítani a helyzeten.

A koenzim-Q10-et annak idején csodaszernek tartották. Eleinte még szívgyógyszerként vezették be Japánban, de szerencsére ma már étrend-kiegészítőként szolgálja emberek millióinak egészségét az életkorral járó energiacsökkenés és öregedés kompenzálására.

Mi is az a Q10?

A Q10 koenzim, más néven ubikinon, egy vitaminhoz hasonló, zsíroldékony enzim, és még az E-vitaminnál is erőteljesebb antioxidáns hatással rendelkezik.

Legfontosabb feladata, hogy testünk sejtjeit energiával ellátó mitokondriumok munkáját működésben tartsa.

A táplálkozással felvett szénhidrátok, zsírok és részben a fehérjék ezekben a mitokondriumokban a koenzim-Q10 közreműködésével ATP-vé, azaz energiahordozóvá válnak. Ha a sejtnek energiára van szüksége, lebontja az ATP-t, és felszabadítja az energiát.

Minél magasabb a sejtekben található Q10 szintje, annál több energiát képesek előállítani. Magyarul a Q10 létfontosságú testünk sejtszintű energiatermelésének folyamatában.

Fontosságát jelzi, hogy a kémiai Nobel-díjat 1978-ban a brit Prof. Dr. Peter Mitchell kapta, mert felfedezte a Q10 elengedhetetlen szerepét az energiafolyamatban.

Honnan juthatunk Q10-hez?

Szervezetünk két forrásból jut ehhez a létfontosságú vegyülethez. A szükséges mennyiség egy részét maga a testünk, konkrétan a májunk termeli, néhány szintén létfontosságú nyomelem és vitamin (folsav, B6-, B12- és C-vitamin) segítségével.

A másik részét pedig néhány alapvető élelmiszer segítségével juttatjuk be. Ezek közé tartozik a teljes kiőrlésű gabonatermékek, a brokkoli, a spenót, a halak és a marhahús.

Normál esetben körülbelül 30 éves korunkig elégséges mennyiségű Q10-hez jut a szervezetünk ebből a két forrásból. Van viszont néhány olyan tényező, amely negatívan befolyásolja szervezetünk Q10 ellátását.

Modern étkezési szokásainknak hála a máj Q10 termelő munkájához szükséges nyomelemek és vitaminok mennyisége drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, illetve a magasabb Q10 tartalmú élelmiszereinket is tönkretesszük a sütéssel, főzéssel és tartósítással. A nem megfelelően táplált szervezetben a Q10 hiány is könnyebben kialakul.

A mindennapos stressz, a fokozott szellemi és fizikai igénybevétel és néhány gyógyszer is, mint a koleszterinszint- és vérnyomás-csökkentők tovább csökkentik a Q10 szintet szervezetünkben. Ráadásul a kor előrehaladtával is folyamatosan csökken a Q10 szintézis.

 
A szív testőre

A Q10 hiány következménye enyhébb esetekben csak krónikus fáradékonyság, kisebb terhelhetőség és fogínyvérzés. Súlyosabb esetben akár valamilyen szívbetegség is lehet.

Testünkben az egyik legtöbb Q10-et tartalmazó szerv a szív. Ha a szívizom nem jut elegendő Q10-hez, akkor képtelen nehéz munkáját megfelelően ellátni. Számos megfigyelés bizonyítja, hogy szinte minden megvizsgált szívritmuszavaros, illetve szívelégtelenségben szenvedő paciens esetében nagymértékű Q10 hiány volt kimutatható.

A nyolcvanas évek végén dr. Per Langsjoen az Egyesült Államokban több mint 800 súlyos szívbetegségben szenvedő beteg adatait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy állapotukban a Q10 koenzim adagolása "jelentős" javulást hozott.

Éppen ezért a Q10 egyik legjobban dokumentált alkalmazási területe a szívbetegség, azon belül is a kardiomyopathiák. A kardiomyopathia a szívizom bármilyen eredetű megbetegedése, melynek következtében a szív izomereje csökken, így a szív nem képes kellő mennyiségű vér keringtetésére.

Némely esetben a szívritmus is zavart szenved, azaz aritmia alakul ki. A betegség oka legtöbb esetben ismeretlen, de lehet akár vírusfertőzés is. A szívátültetések leggyakoribb oka kardiomyopathia. Ilyenkor a Q10 nagy dózisú szedése javít a csökkent szívpumpa-funkción, csökkenti a fáradékonyságot, a légszomjat és a mellkasi fájdalmat.

Japánban már a 60-as években alkalmazták pangásos szívbetegségek kezelésére, 2003-ban pedig a Huntington-kór és a gyermekkori kongesztív szívelégtelenség terápiájának hivatalos gyógyszere lett a Q10.

A koenzim-Q10 egyike az utóbbi évtizedek legfontosabb táplálkozástudományi felfedezéseinek.

Nyugaton és persze hazánkban is rengeteg embernek okoz fejtörést az állandó és szinte kezelhetetlen fogínyvérzés.

Sokan hiába próbálták ki az ultra szuper rezgőfejes elektromos fogkefét, az erősebb sikálást (mert állítólag az a jó), és a megemelt dózisú C-vitamin pótlást. A fogínyvérzést nem sikerült megállítani.

A Q10 klinikai kísérletei során megtapasztalt eredmények még az orvosokat is meglepték, mivel igen rossz állapotú fogínysorvadást is vissza tudta fordítani. A Q10 alkalmazása olyan fogsort is megmentett, amire már az összes fog biztosnak látszó kihullása várt.

Újabb kutatások

Az elmúlt években megszaporodott kutatások megállapították, hogy a Q10 sokkal sokoldalúbb enzim, mint gondolták.

Kiderült, hogy növeli a DNS oxidációjával szembeni ellenálló képességét, erősíti a DNS hibákat kijavító enzimek aktivitását, és elősegíti a természetes ölősejtek munkáját.

A kutatások során az is bizonyságot nyert, hogy a Q10 koenzimnek jótékony hatása van a különféle allergiák, az asztma és légúti megbetegedések esetén is.

Sok helyen alkalmazzák kísérleti jelleggel a skizofrénia, az Alzheimer-kór és a sclerosis multiplex kezelésére. A Q10 igen erős antioxidáns és sejt-energetizáló hatását alapul véve, egyre több kutatás és kísérlet folyik a lehetséges daganatellenes, illetve öregedés lassító hatásaival is.

A legutóbbi sportorvosi kutatások kimutatták, hogy a nagy állóképességet és erőkifejtést igénylő sportok akár jelentékenyen is gyöngíthetik az immunrendszert. A sportolókkal végzett kísérleteknél megfigyelték, hogy különösen nagy terhelés idején a Q10 segít megőrizni a teljesítő képességet, illetve gyorsítja a regenerálódást. Megfiatalítja a szervezetet, acélosítja az izmokat és igen jó hatással van az agyműködésre is.

Erős antioxidáns hatásáról is jól ismert a Q10. Erősebben veszi fel a harcot a sejtjeinket károsító szabad gyökök ellen, így nagymértékben késlelteti szervezetünk öregedését. Védi bőrünket is a napfény és a káros UV-sugárzások esetleges következményitől is.

Azt már egyértelműen bebizonyították, hogy az évek elteltével fokozatosan csökkenti testünk a Q10 termelést, ezért van nagy jelentősége a kívülről bevitt pótlásnak. Mindenképpen érdemes fokozni 30 év felett a Q10 tartalmú ételek fogyasztását, de a már említett hőkezelésnek és tartósításnak kitett, alaphelyzetben sem túl egészséges, gyakran génkezelt élelmiszerekből nem nyerünk elégséges mennyiséget. Más módszerhez kell fordulnunk.

Az orvosi technológia fejlődésének köszönhetően a Q10 már nem csak hagyományos élelmiszerekből vihető be, hanem táplálék-kiegészítő formájában is elérhető.

Ismerje meg közelebbről a CaliVita International Coq10 készítményét>>>

Ismerje meg Ön is közelebbről a CaliVita International COQ10 Pluss készítményét>>>

Sőt, a CaliVita újfajta Q10-et hozott forgalomba, mely gyorsabban és hatékonyabban szívódik fel és hat a szervezetre, fokozva ezzel a hasznosulást.

A sublingualis Q10 tabletta, melyet a nyelv alá kell helyezni, percek alatt feloldódik, a nyelv alatti ereken át közvetlenül bekerül a vérkeringésbe, és hiánytalanul felszívódik a szervezetben.

A termék alkalmazása minden olyan esetben javasolt, amikor az alsó béltraktusban gátolt vagy csökkent az emésztés és felszívódás. A termék további előnye, hogy koncentráltabb, 30 mg-os töménységű, mely által mind a megelőzésben, mind a fenntartásban sokkal praktikusabban alkalmazható, mint hagyományos társai.

Mennyi Q10-et érdemes szedni?

Normál esetben napi 10-30 mg bevitele ajánlott az optimális szint visszaállítására.

Legalább 3-4 hét kell, hogy testünkben visszaálljon az ideális Q10 szint. Ha már néhány nap után is érezzük a hatását, az azt jelenti, igen komoly Q10 hiányunk volt.

Sportolók emelhetik a dózist napi 60mg-ra, valamilyen szívbetegség esetén a terápiás dózis ennek többszöröse is lehet.

Antioxidánsok és szabadgyökök...avagy harc az öregedés ellen

Az emberi test működése milliónyi kifinomult, de mára már zömmel ismert kémiai folyamat eredménye. Amíg ezek a folyamatok természetes egyensúlyban vannak, addig erőnlétünk és egészségi állapotunk is kielégítő marad.

Életmódunkból adódóan azonban szervezetünket egyre nagyobb környezeti terhelésnek tesszük ki úgy, hogy mindeközben nem ismerjük a várható következményeket. Sőt, igazából azt sem tudjuk mi az, amin változtatnunk kellene.

Az egyik felesleges teher, amivel szépen lassan tehetjük tönkre a testünket, az a szabadgyökök tömkelege. De mik azok a szabadgyökök, és miért is ártanak a szervezetünknek?

Barátunk a szabadgyök?

 
A szabadgyökös reakciók egy része a szervezet önfenntartó mechanizmusaiban is szerepet játszanak. Sejtjeink egy része azért termel szabad gyököket, hogy azok elpusztítsák a szervezetbe bejutott kórokozókat.

Mások pedig olyan vegyületeket termelnek, melyek szabályozzák a véralvadást és vérnyomást. A szervezet védelmi rendszere optimális esetben a saját maga által termelt szabadgyököket képes semlegesíteni is.

Ha a kelleténél több szabadgyök kerül a szervezetünkbe, vagy nem adjuk meg testünknek a semlegesítő folyamatokhoz szükséges tápanyagokat, akkor az egyensúly felborul, és a szabadgyökök pusztítása már nem csak a kórokozókat fenyegeti, hanem szervezetünk ép sejtjeit is.

A megfelelő táplálkozásunkkal és a civilizációs ártalmak csökkentésével van esélyünk a természetes egyensúly helyreállítására.

 
A környezetünkben folyamatosan keletkeznek szabadgyökök. A szervezetünket érő fokozott külső szabad-gyök terhelés oka lehet a dohányzás, a drog, gyógyszer és alkoholfogyasztás, az elektroszmog, az UV sugárzás, a légszennyezés, a mérgező vegyszerekkel való érintkezés, de bizonyos mértékig még a fürdőszobai kellékeink is.

A táplálkozásunk sem hagyható figyelmen kívül, mert a vörös húsok például, igen sok szabadgyököt termelnek. Ugyanakkor az emésztési képességeink is befolyással vannak a szervezetünkben jelenlévő szabadgyökök mennyiségére.

Számos megbetegedés kialakulásában, valamint a kísérő tünetek súlyosbodásában a szabadgyökös folyamatok jelenléte figyelhető meg. Az orvostudomány elsősorban szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos megbetegedéseket, szem-, izületi- és idegrendszeri elváltozásokat említi meg, de más megfigyelések bizonyos fokig az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulását is a szabadgyökök számlájára írják.

Az öregedési folyamatok, a bőr idő előtti öregedése és az időskori szenilitás szintén ide sorolható, még akkor is, ha ezek nem mondhatók betegségeknek. A szervezet azonban sokáig képes megakadályozni, hogy szabad gyökök káros folyamatokat indítsanak be.

A szabadgyökök

A szabadgyökök olyan molekulák vagy molekularészletek, melyek a legkülső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak. Ezek pedig nagy intenzitással keresnek párt magunknak, tehát könnyen és gyorsan reakcióba lépnek más vegyületekkel, amelyektől elektronokat rabolhatnak.

Az egyik legjellemzőbb szabadgyök az oxigén-szabadgyök, amely oxigén molekula (O2) felbomlásával jön létre. Az oxigén eredetileg O2 formában fordul elő, amelyben két oxigén atomhoz két elektron csatlakozik.

De amikor külső hatásra (például UV sugárzás vagy az emésztési folyamat) ezek elválnak, akkor mind a két elektron a negatív töltésű oxigén atomhoz kerül és a pozitív töltésű oxigén atom egyedül marad.

A szervezetben felszabaduló pozitív töltésű oxigén szabadgyökök megpróbálnak olyan stabil molekulákhoz kapcsolódni, mint a sejtekben található proteinek, zsírok és egyéb genetikai állományok, amelyektől elektront szerezhetnek maguknak. Ez az elektronrablás azonban a kirabolt sejtek károsodásához vezet.

A legtöbb sérülést a testben található javító enzimek helyre tudják állítani, de azoknál a sejteknél, ahol ez nem sikerül, rövidesen működési zavarok léphetnek fel. A létfontosságú molekuláink szerkezetének megváltozása testünk biokémiai folyamataiban zavarokat okoz, és számos élettani folyamat irányát módosíthatja.

Sejtjeink tehát egész életünk folyamán ki vannak téve a szabadgyökök által okozott károsodásnak, amely számos betegség és az öregedés forrása is egyben.

Ezen káros hatások csökkentésére kiválóan alkalmas az ionizált lúgos víz, amelyben az ionizáció során az oxigén csak egy hidrogént köt meg, és marad egy szabad töltése (-). Ez alkalmassá teszi arra, hogy a szervezetben lévő szabadgyököket (mivel azok töltéshiányosak) semlegesítse. Kattintson ide, és ismerje meg jobban az ionizált vízben rejlő lehetőségeket.

Antioxidánsok

A természet azonban gondoskodott megoldásról is. Az antioxidáns vegyületek képesek a szabad gyököket hatástalanítani.

Az antioxidánsok azok az anyagok, amelyek egyfajta védőpajzsként működnek az ártalmas, szabad gyökökkel szemben.

Számos változatuk fellelhető a különböző élelmiszerekben: A-vitamin, E-vitamin, C-vitamin, Cink, Magnézium, Szelén, Karotinoidok, Flavonoidok és az egyéb polifenol vegyületek.

Az antioxidánsok eltérő hatásmechanizmussal képesek közönbösíteni a szabadgyököket. Egyes antioxidánsok azáltal képesek semlegesíteni a szabad gyököket(+), hogy negatív töltés átadásával(-) megszüntetik azok gyök állapotát, és így kevésbé reaktív vegyületeket hoznak létre.

Míg mások felkínálják magukat az oxidációra, vagy segítenek a többi már megrongálódoptt antioxidáns kijavításában, így a sejtek sértetlenek maradhatnak.

Az antioxidánsokra alapvetően jellemző, hogy szinergikusan, fejtik ki hatásukat. Védik a szervezetet a káros anyagok okozta oxidációs sejtkárosodástól, a karcinogének okozta hatásoktól, erősítik az immunrendszert, és csökkentik a szívműködési zavarok veszélyét.

E-vitamin

Nyolc féle E-vitamin hatású anyag ismert, melyek közül a d-alfa-tokoferol a leghatékonyabb forma. Ez fáradhatatlanul nyeli az oxigén-szabadgyököket, miközben önmagát semmisíti meg. Egyetlen tokoferol molekula ezer lipid molekulát képes megvédeni az oxidációtól.

Különlegesen kedvelt antioxidáns, mert stabilizálja a sejtmembránt, gátolja szabadgyök-láncreakció kezdetét, és láncmegszakító is egyben. Fontos szempont a többi zsíroldékony vitaminnal szemben, hogy az E-vitamin 60-70 százaléka a széklettel naponta kiürül.

Az aszkorbinsav, a cisztein és a redukált glutation képes regenerálni az egyes tokoferol vegyületeket. Ezek ugyan is visszaadják az E-vitamin elvesztett ionját, aminek következtében az újra anti-oxidánssá lesz.

Kattintson ide, és tudjon meg többet Ön is az E - vitamin jótékony hatásairól >>>

C-vitamin

Az aszkorbinsav (C-vitamin) vízoldékony vitamin, megvédi a sejteket egymástól elválasztó membránokat és a lipideket a szabad gyökök károsító hatásától. Számos szabad gyök befogására képes.

A C-vitamin számottevő hiánya károsíthatja keringési rendszert és a szöveteket. Bizonyos tumorfajták esetében védő jelleget biztosít, de az antioxidáns szerepe főleg a karotin és tokoferol regenerálásában van. Gátolja a dohányfüstben jelenlévő károsító, oxidációt előidéző anyagok hatását.

Kattintson ide és tudjon meg többet Ön is  a C-vitamin jelentőségéről >>>

Szelén

A civilizációs megbetegedések, főként a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében rendkívüli hatékonyságot tulajdonítanak a szelénnek. A szelén segítségével egy a sejtekbe beépült enzim, a glutation-peroxidáz hatékonyan képes védekezni a szabadgyökök támadásaival szemben.

Annak ellenére, hogy szervezetünknek csak mikrogrammokban mérhető mennyiségre van belőle szüksége, egészségünk védelmében fontos szerepe van. Antioxidáns hatásán kívül jó hatással van az immunrendszer működésére és a spermium termelésre is.

Kattintson ide, és ismerje meg közelebbről Ön is a CaliVita International Pro Selenium készítményét >>>

Karotinok

A karotinoidok közül legtöbbször a béta-karotinnal találkozunk, főleg provitamin hatása miatt. A provitamin hatás azt jelenti, hogy megfelelő körülmények között A-vitamin képződik belőle. A béta-karotin, a C-vitamin és a szelén szinergikusan segítik egymás munkáját az oxigén-szabadgyökök pusztításában.

A növényekben azonban igen nagy számban fordulnak elő egyéb karotinoidok is, mint például a likopin, a lutein és zeaxantin. Ezek antioxidáns hatása szintén jelentős.

Kattintson ide és olvasson bővebben egy komplex antioxidáns készítményről, amely a szellemi munkát végzőknek jelenthet nagy segítséget >>>

Egyéb molekulák

A vitaminokon kívül egyéb molekulák is viselkedhetnek antioxidánsként. Ilyen vegyületek többek között a flavonoidok, a fenolsavak és származékaik az izoflavonoidok, a fitinsav, néhány kéntartalmú aminosav, a redukált glutation, bizonyos körülmények között a glükóz, a húgysav, a bilirubin, az ubikinon (Q10), a liponsav.

Ezek közül néhányat a növényi élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak, ezért a zöldség- és gyümölcsfélék rendszeres fogyasztása jelentősen hozzájárul a szervezet antioxidáns egyensúlyának fenntartásához.

Flavonoidok, bioflavonoidok

A fotoszintézisre képes növények igen gazdagok aromás vegyületekben, amelyek nagy csoportját alkotják a flavonoidok, melyek a polifenol típusú vegyületekhez tartoznak.

A flavonoidok a növények által termelt anyagok, melyek elsősorban a káros UV sugárzással szemben biztosítanak védelmet. Ezek az anyagok azonban igen hasznosak az emberi szervezetnek is. A legismertebb a gyökfogó képességük és az a tulajdonságuk, hogy az E-, és C-vitamin élettani hatását fokozzák, segítik regenerálásukat.

Olvasson bővebbena bioflavonoidok jelentőségéről. >>>

Élettani hatásaik

Kedvező élettani hatásaik közül kiemelhető az antibakteriális, májvédő, vírusellenes hatás, fogszuvasodás gátlás, égés és hámsérülés esetén hámosodás serkentése. A sejtfalakban gátolják a zsírsavak oxidációját, csökkentik az oxidált LDL arányát, azaz csökkentik az arteriosclerosis veszélyét.

Fokozzák az érfalak stabilitását, és nagyszerű a vérhígító, vérrögképződést gátló hatásuk. Csökkentik a cukorbetegség szövődményeit, továbbá antiallergén hatással rendelkeznek.

Hozzájárulnak a keringési zavarok helyreállításához és segítenek sejtjeink jobb oxigénellátásában, anyagcsere folyamatokban, csökkenthetik a kemoterápiás és sugárkezelések nemkívánatos mellékhatásait. A tudomány mai állása szerint a flavonoidok megakadályozzák a rákkeltő anyagok aktivizálódását.

A flavonoidok kedvező élettani hatásai régóta ismeretesek, de napjainkban is számos kutatás folyik velük kapcsolatban, melynek során további kedvező hatásuk nyerhet igazolást.

Xantonok, a flavonoidok legjobbjai

A xantonok nagyon erős antioxidáns vegyületek, egyes vizsgálatok szerint ötször hatékonyabbak a C- és E-vitaminnál. A xanton vegyületek a flavonoidok családjába tartoznak, de azok között is a leghatékonyabbak.

Több mint 200 féle létezik a természetben, és minden xanton más és más hatást fejt ki a szervezetre. Mindennek megvan a maga sajátos hatás profilja, egymással kombinálva pedig hatásaik felerősödnek, és így az egész szervezet egészséges működését elősegítik.

Egy különleges trópusi gyümölcs, a mangosztán, 17 különböző xanthon jellegű vegyületet tartalmaz. Ez az eddig ismert leggazdagabb forrása ezeknek a jótékony hatású flavonoidoknak, de bővelkedik még más antioxidáns hatású polifenolokban és katechkinekben is.

Orac

 
Az ORAC érték egy anyag antioxidáns hatásának mértékét jelzi, 100 grammra vetítve. A mangosztán ORAC értéke 17.000 és 24.000 között van. A mangosteen megjelenéséig az aszalt szilva tartotta az ORAC csúcsot, 5.770-es értékkel.

A gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával jelentős, 15-20 százalékos antioxidáns-szintemelkedés érhető el, különösen, ha azok nagy ORAC értékűek. Ahhoz azonban, hogy a plazma és a szövetek antioxidáns kapacitása jelentősen növekedjen, a napi bevitelt 3.000-5.000 ORAC egységre kell megnövelnünk.

Szervezetünk antioxidáns igényét jelentős mértékben befolyásolja az egészségi állapotunk, a korunk, a környezeti terheltségünk, és hogy táplálékaink napi szinten mennyi antioxidánst, ezen belül mennyi flavonoidot tartalmaznak. Ha többet fogyasztunk a szükségesnél, akkor szervezetünk a felesleget a vesén keresztül kiüríti.

Ismerje meg közelebbről a Mangosztán tartalmú, rendkívül összetett készítményt, a ZenThonic-ot>>>

Zöldség, gyümölcs

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában naponta legalább 400 g gyümölcs és zöldségféle fogyasztása szerepel. A növényi táplálékban gazdag étrend számos egyéb egészségvédő hatású tápanyaggal is ellátja a szervezetet.

Sokféle vizsgálatot végeztek és végeznek ma is az antioxidánsok és a különböző betegségek összefüggéseiről. Annyit bizonyosan állíthatunk, hogy a természetes antioxidánsokban gazdag élelmiszerek fogyasztása rendkívül hasznos.

Az egészséges étrend kialakításánál tehát legyünk figyelemmel a megfelelő mennyiségű flavonoid és vitaminbevitelre, vagy ha szükségét érezzük, alkalmazzunk táplálékkiegészítőket a kívánt antioxidáns hatás elérésért.