Antioxidánsok és szabadgyökök...avagy harc az öregedés ellen

Az emberi test működése milliónyi kifinomult, de mára már zömmel ismert kémiai folyamat eredménye. Amíg ezek a folyamatok természetes egyensúlyban vannak, addig erőnlétünk és egészségi állapotunk is kielégítő marad.

Életmódunkból adódóan azonban szervezetünket egyre nagyobb környezeti terhelésnek tesszük ki úgy, hogy mindeközben nem ismerjük a várható következményeket. Sőt, igazából azt sem tudjuk mi az, amin változtatnunk kellene.

Az egyik felesleges teher, amivel szépen lassan tehetjük tönkre a testünket, az a szabadgyökök tömkelege. De mik azok a szabadgyökök, és miért is ártanak a szervezetünknek?

Barátunk a szabadgyök?

 
A szabadgyökös reakciók egy része a szervezet önfenntartó mechanizmusaiban is szerepet játszanak. Sejtjeink egy része azért termel szabad gyököket, hogy azok elpusztítsák a szervezetbe bejutott kórokozókat.

Mások pedig olyan vegyületeket termelnek, melyek szabályozzák a véralvadást és vérnyomást. A szervezet védelmi rendszere optimális esetben a saját maga által termelt szabadgyököket képes semlegesíteni is.

Ha a kelleténél több szabadgyök kerül a szervezetünkbe, vagy nem adjuk meg testünknek a semlegesítő folyamatokhoz szükséges tápanyagokat, akkor az egyensúly felborul, és a szabadgyökök pusztítása már nem csak a kórokozókat fenyegeti, hanem szervezetünk ép sejtjeit is.

A megfelelő táplálkozásunkkal és a civilizációs ártalmak csökkentésével van esélyünk a természetes egyensúly helyreállítására.

 
A környezetünkben folyamatosan keletkeznek szabadgyökök. A szervezetünket érő fokozott külső szabad-gyök terhelés oka lehet a dohányzás, a drog, gyógyszer és alkoholfogyasztás, az elektroszmog, az UV sugárzás, a légszennyezés, a mérgező vegyszerekkel való érintkezés, de bizonyos mértékig még a fürdőszobai kellékeink is.

A táplálkozásunk sem hagyható figyelmen kívül, mert a vörös húsok például, igen sok szabadgyököt termelnek. Ugyanakkor az emésztési képességeink is befolyással vannak a szervezetünkben jelenlévő szabadgyökök mennyiségére.

Számos megbetegedés kialakulásában, valamint a kísérő tünetek súlyosbodásában a szabadgyökös folyamatok jelenléte figyelhető meg. Az orvostudomány elsősorban szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos megbetegedéseket, szem-, izületi- és idegrendszeri elváltozásokat említi meg, de más megfigyelések bizonyos fokig az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulását is a szabadgyökök számlájára írják.

Az öregedési folyamatok, a bőr idő előtti öregedése és az időskori szenilitás szintén ide sorolható, még akkor is, ha ezek nem mondhatók betegségeknek. A szervezet azonban sokáig képes megakadályozni, hogy szabad gyökök káros folyamatokat indítsanak be.

A szabadgyökök

A szabadgyökök olyan molekulák vagy molekularészletek, melyek a legkülső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak. Ezek pedig nagy intenzitással keresnek párt magunknak, tehát könnyen és gyorsan reakcióba lépnek más vegyületekkel, amelyektől elektronokat rabolhatnak.

Az egyik legjellemzőbb szabadgyök az oxigén-szabadgyök, amely oxigén molekula (O2) felbomlásával jön létre. Az oxigén eredetileg O2 formában fordul elő, amelyben két oxigén atomhoz két elektron csatlakozik.

De amikor külső hatásra (például UV sugárzás vagy az emésztési folyamat) ezek elválnak, akkor mind a két elektron a negatív töltésű oxigén atomhoz kerül és a pozitív töltésű oxigén atom egyedül marad.

A szervezetben felszabaduló pozitív töltésű oxigén szabadgyökök megpróbálnak olyan stabil molekulákhoz kapcsolódni, mint a sejtekben található proteinek, zsírok és egyéb genetikai állományok, amelyektől elektront szerezhetnek maguknak. Ez az elektronrablás azonban a kirabolt sejtek károsodásához vezet.

A legtöbb sérülést a testben található javító enzimek helyre tudják állítani, de azoknál a sejteknél, ahol ez nem sikerül, rövidesen működési zavarok léphetnek fel. A létfontosságú molekuláink szerkezetének megváltozása testünk biokémiai folyamataiban zavarokat okoz, és számos élettani folyamat irányát módosíthatja.

Sejtjeink tehát egész életünk folyamán ki vannak téve a szabadgyökök által okozott károsodásnak, amely számos betegség és az öregedés forrása is egyben.

Ezen káros hatások csökkentésére kiválóan alkalmas az ionizált lúgos víz, amelyben az ionizáció során az oxigén csak egy hidrogént köt meg, és marad egy szabad töltése (-). Ez alkalmassá teszi arra, hogy a szervezetben lévő szabadgyököket (mivel azok töltéshiányosak) semlegesítse. Kattintson ide, és ismerje meg jobban az ionizált vízben rejlő lehetőségeket.

Antioxidánsok

A természet azonban gondoskodott megoldásról is. Az antioxidáns vegyületek képesek a szabad gyököket hatástalanítani.

Az antioxidánsok azok az anyagok, amelyek egyfajta védőpajzsként működnek az ártalmas, szabad gyökökkel szemben.

Számos változatuk fellelhető a különböző élelmiszerekben: A-vitamin, E-vitamin, C-vitamin, Cink, Magnézium, Szelén, Karotinoidok, Flavonoidok és az egyéb polifenol vegyületek.

Az antioxidánsok eltérő hatásmechanizmussal képesek közönbösíteni a szabadgyököket. Egyes antioxidánsok azáltal képesek semlegesíteni a szabad gyököket(+), hogy negatív töltés átadásával(-) megszüntetik azok gyök állapotát, és így kevésbé reaktív vegyületeket hoznak létre.

Míg mások felkínálják magukat az oxidációra, vagy segítenek a többi már megrongálódoptt antioxidáns kijavításában, így a sejtek sértetlenek maradhatnak.

Az antioxidánsokra alapvetően jellemző, hogy szinergikusan, fejtik ki hatásukat. Védik a szervezetet a káros anyagok okozta oxidációs sejtkárosodástól, a karcinogének okozta hatásoktól, erősítik az immunrendszert, és csökkentik a szívműködési zavarok veszélyét.

E-vitamin

Nyolc féle E-vitamin hatású anyag ismert, melyek közül a d-alfa-tokoferol a leghatékonyabb forma. Ez fáradhatatlanul nyeli az oxigén-szabadgyököket, miközben önmagát semmisíti meg. Egyetlen tokoferol molekula ezer lipid molekulát képes megvédeni az oxidációtól.

Különlegesen kedvelt antioxidáns, mert stabilizálja a sejtmembránt, gátolja szabadgyök-láncreakció kezdetét, és láncmegszakító is egyben. Fontos szempont a többi zsíroldékony vitaminnal szemben, hogy az E-vitamin 60-70 százaléka a széklettel naponta kiürül.

Az aszkorbinsav, a cisztein és a redukált glutation képes regenerálni az egyes tokoferol vegyületeket. Ezek ugyan is visszaadják az E-vitamin elvesztett ionját, aminek következtében az újra anti-oxidánssá lesz.

Kattintson ide, és tudjon meg többet Ön is az E - vitamin jótékony hatásairól >>>

C-vitamin

Az aszkorbinsav (C-vitamin) vízoldékony vitamin, megvédi a sejteket egymástól elválasztó membránokat és a lipideket a szabad gyökök károsító hatásától. Számos szabad gyök befogására képes.

A C-vitamin számottevő hiánya károsíthatja keringési rendszert és a szöveteket. Bizonyos tumorfajták esetében védő jelleget biztosít, de az antioxidáns szerepe főleg a karotin és tokoferol regenerálásában van. Gátolja a dohányfüstben jelenlévő károsító, oxidációt előidéző anyagok hatását.

Kattintson ide és tudjon meg többet Ön is  a C-vitamin jelentőségéről >>>

Szelén

A civilizációs megbetegedések, főként a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében rendkívüli hatékonyságot tulajdonítanak a szelénnek. A szelén segítségével egy a sejtekbe beépült enzim, a glutation-peroxidáz hatékonyan képes védekezni a szabadgyökök támadásaival szemben.

Annak ellenére, hogy szervezetünknek csak mikrogrammokban mérhető mennyiségre van belőle szüksége, egészségünk védelmében fontos szerepe van. Antioxidáns hatásán kívül jó hatással van az immunrendszer működésére és a spermium termelésre is.

Kattintson ide, és ismerje meg közelebbről Ön is a CaliVita International Pro Selenium készítményét >>>

Karotinok

A karotinoidok közül legtöbbször a béta-karotinnal találkozunk, főleg provitamin hatása miatt. A provitamin hatás azt jelenti, hogy megfelelő körülmények között A-vitamin képződik belőle. A béta-karotin, a C-vitamin és a szelén szinergikusan segítik egymás munkáját az oxigén-szabadgyökök pusztításában.

A növényekben azonban igen nagy számban fordulnak elő egyéb karotinoidok is, mint például a likopin, a lutein és zeaxantin. Ezek antioxidáns hatása szintén jelentős.

Kattintson ide és olvasson bővebben egy komplex antioxidáns készítményről, amely a szellemi munkát végzőknek jelenthet nagy segítséget >>>

Egyéb molekulák

A vitaminokon kívül egyéb molekulák is viselkedhetnek antioxidánsként. Ilyen vegyületek többek között a flavonoidok, a fenolsavak és származékaik az izoflavonoidok, a fitinsav, néhány kéntartalmú aminosav, a redukált glutation, bizonyos körülmények között a glükóz, a húgysav, a bilirubin, az ubikinon (Q10), a liponsav.

Ezek közül néhányat a növényi élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak, ezért a zöldség- és gyümölcsfélék rendszeres fogyasztása jelentősen hozzájárul a szervezet antioxidáns egyensúlyának fenntartásához.

Flavonoidok, bioflavonoidok

A fotoszintézisre képes növények igen gazdagok aromás vegyületekben, amelyek nagy csoportját alkotják a flavonoidok, melyek a polifenol típusú vegyületekhez tartoznak.

A flavonoidok a növények által termelt anyagok, melyek elsősorban a káros UV sugárzással szemben biztosítanak védelmet. Ezek az anyagok azonban igen hasznosak az emberi szervezetnek is. A legismertebb a gyökfogó képességük és az a tulajdonságuk, hogy az E-, és C-vitamin élettani hatását fokozzák, segítik regenerálásukat.

Olvasson bővebbena bioflavonoidok jelentőségéről. >>>

Élettani hatásaik

Kedvező élettani hatásaik közül kiemelhető az antibakteriális, májvédő, vírusellenes hatás, fogszuvasodás gátlás, égés és hámsérülés esetén hámosodás serkentése. A sejtfalakban gátolják a zsírsavak oxidációját, csökkentik az oxidált LDL arányát, azaz csökkentik az arteriosclerosis veszélyét.

Fokozzák az érfalak stabilitását, és nagyszerű a vérhígító, vérrögképződést gátló hatásuk. Csökkentik a cukorbetegség szövődményeit, továbbá antiallergén hatással rendelkeznek.

Hozzájárulnak a keringési zavarok helyreállításához és segítenek sejtjeink jobb oxigénellátásában, anyagcsere folyamatokban, csökkenthetik a kemoterápiás és sugárkezelések nemkívánatos mellékhatásait. A tudomány mai állása szerint a flavonoidok megakadályozzák a rákkeltő anyagok aktivizálódását.

A flavonoidok kedvező élettani hatásai régóta ismeretesek, de napjainkban is számos kutatás folyik velük kapcsolatban, melynek során további kedvező hatásuk nyerhet igazolást.

Xantonok, a flavonoidok legjobbjai

A xantonok nagyon erős antioxidáns vegyületek, egyes vizsgálatok szerint ötször hatékonyabbak a C- és E-vitaminnál. A xanton vegyületek a flavonoidok családjába tartoznak, de azok között is a leghatékonyabbak.

Több mint 200 féle létezik a természetben, és minden xanton más és más hatást fejt ki a szervezetre. Mindennek megvan a maga sajátos hatás profilja, egymással kombinálva pedig hatásaik felerősödnek, és így az egész szervezet egészséges működését elősegítik.

Egy különleges trópusi gyümölcs, a mangosztán, 17 különböző xanthon jellegű vegyületet tartalmaz. Ez az eddig ismert leggazdagabb forrása ezeknek a jótékony hatású flavonoidoknak, de bővelkedik még más antioxidáns hatású polifenolokban és katechkinekben is.

Orac

 
Az ORAC érték egy anyag antioxidáns hatásának mértékét jelzi, 100 grammra vetítve. A mangosztán ORAC értéke 17.000 és 24.000 között van. A mangosteen megjelenéséig az aszalt szilva tartotta az ORAC csúcsot, 5.770-es értékkel.

A gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával jelentős, 15-20 százalékos antioxidáns-szintemelkedés érhető el, különösen, ha azok nagy ORAC értékűek. Ahhoz azonban, hogy a plazma és a szövetek antioxidáns kapacitása jelentősen növekedjen, a napi bevitelt 3.000-5.000 ORAC egységre kell megnövelnünk.

Szervezetünk antioxidáns igényét jelentős mértékben befolyásolja az egészségi állapotunk, a korunk, a környezeti terheltségünk, és hogy táplálékaink napi szinten mennyi antioxidánst, ezen belül mennyi flavonoidot tartalmaznak. Ha többet fogyasztunk a szükségesnél, akkor szervezetünk a felesleget a vesén keresztül kiüríti.

Ismerje meg közelebbről a Mangosztán tartalmú, rendkívül összetett készítményt, a ZenThonic-ot>>>

Zöldség, gyümölcs

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában naponta legalább 400 g gyümölcs és zöldségféle fogyasztása szerepel. A növényi táplálékban gazdag étrend számos egyéb egészségvédő hatású tápanyaggal is ellátja a szervezetet.

Sokféle vizsgálatot végeztek és végeznek ma is az antioxidánsok és a különböző betegségek összefüggéseiről. Annyit bizonyosan állíthatunk, hogy a természetes antioxidánsokban gazdag élelmiszerek fogyasztása rendkívül hasznos.

Az egészséges étrend kialakításánál tehát legyünk figyelemmel a megfelelő mennyiségű flavonoid és vitaminbevitelre, vagy ha szükségét érezzük, alkalmazzunk táplálékkiegészítőket a kívánt antioxidáns hatás elérésért.

Az E-vitamin antioxidáns vegyület, amely segít semlegesíteni a szervezetben felgyülemlett, káros hatású szabad gyököket. E-vitaminra testünk minden sejtjének szüksége lehet, ezért van az, hogy jótékony hatását szívünktől kezdve az agyunkig minden szervünk érzi. A gének működésében is fontos szerepet játszik, márpedig a gének hordozzák a legalapvetőbb biológiai információkat.

• különösen fontos szerepet játszik a sejtfalak jó állapotban tartásában
• a bőr, az idegek, az izmok, a vörösvérsejtek, a vérkeringés és a szívműködés egészségének megőrzésében
• erősítik az immunrendszert, amely a fertőzésektől védi a szervezetünket

Más zsírban oldódó vitaminokkal ellentétben a szervezetben csak rövid ideig raktározódik, ezért rendszeres pótlása szükséges. Az E-vitamin fiatal tagja a vitaminok családjának, hiszen története csak a XX. század elejére nyúlik vissza. Kémiai szerkezetének leírása 1943-ban Fernholz nevéhez fűződik.

Az egy tévhit, hogy az olyan növényi olajok, mint például a szója- vagy mogyoróolaj az E-vitamin jó étrendi forrásai. Ezekben az olajokban ugyanis leginkább az E-vitamin gamma-tokoferol, nem pedig az alfa-tokoferol formája található. (A tokoferol az E-vitamin kémiai neve, az alfa-tag pedig az E-vitaminnak azt a molekuláját jelzi, amely az emberi szervezetben a legaktívabb.)

Bár a gamma-tokoferolnak is vannak antioxidáns tulajdonságai, a szervezetünknek elsősorban alfa-tokoferolra van szüksége. Az is elképzelhető, hogy a túl sok növényi olaj fogyasztása megakadályozza az alfa-tokoferol felhasználását szervezetünkben.

A természetes E-vitamin típusai:

• d-alfa-tokoferol : ez az E-vitamin természetes és igen jól felszívódó formája
• d-alfa-tokoferil-acetát: az E-vitamint egy ecethez hasonló molekulával kombinálták, hogy ez által nagyobb stabilitást nyerjen, ez a legjobb formája a szívbetegségek megelőzésére, a legtöbb orvosi kísérlet során is ezt használták
• d-alfa-tokoferil-szukcinát: ezt a szintén stabil E-vitamin-fajtát alkalmazták a legtöbb rákellenes kutatásban

Természetes forrásai: búzacsíraolaj, napraforgómag, mogyoró, mandula, édes burgonya, müzli

Felszívódását segítő tényezők:

• C-vitamin és szelén egyidejű fogyasztása

Felszívódását gátló tényezők:

• magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése
• a margarinfélékben és félkész termékekben előforduló transzzsírsavak
• légszennyeződés
• fogamzásgátló tabletták
• túladagolt vas réz mangán

A szervetlen vas ( vas II-szulfát) fogyasztásakor tönkremegy az E-vitamin, ezért ha lehet csak a szerves formát ( vas II glukonát, citrát) szedjük.

Szeretném közelebbről megismerni a CaliVita International Iron Plus készítményét, mely a hatóanyagot szerves formában tartalmazza >>>

Feltétlenül többre van szükség annál a 8 NE-nél, amely egy átlagos mai ember étrendjében megtalálható. A Harvard-kutatások szerint legalább napi 200 NE E-vitaminra van szükség két éven át ahhoz, hogy a szívbetegség megjelenésének esélyét csökkenteni tudjuk. A különböző tanulmányokra támaszkodva az optimális mennyiségnek a napi 400 NE látszik, bár sok embernek még ennél is többre van szüksége.

Hiányállapotok:

• kimerültség
• sérülékeny bőr
• lassú sebgyógyulás
• visszértágulat
• izomtónus-vesztés
• terméketlenség

A szabad gyökök és az Evitamin, mint antioxidánsok:

A szabad gyökök olyan molekulák, amelyeknek legalább egy szabad elektronjuk van. Ennek eredményeként igen instabilak és reaktívak, állandóan olyan más vegyületeket keresnek, amelyekről leszakíthatnak egy elektront, s így stabilizálódhatnak. Az antioxidánsok hatástalanítják a szabad gyököket azáltal, hogy elektronokat adnak át nekik, s így kiegészítik őket. Ez azt jelenti, hogy az antioxidánsok még azelőtt semlegesítik a szabad gyököket, mielőtt azok kárt okozhatnának sejtjeinknek. Az antioxidánsokat olyan testőrökként képzelhetjük el, amelyek védik testünket a szabad gyökök támadásától. A szabad gyökök okozta károsodások nemcsak a szívbetegség kifejlődéséért, hanem majdnem az összes visszafordíthatatlan betegség kialakulásáért felelősek.

Az olyan antioxidánsok rendszeres szedése, mint az E-vitamin, nemcsak a szívet, hanem az egész testet védi a betegségek ellen.

Véd a szívbetegség ellen:

A szívbetegség (melyet néha szívkoszorúér-megbetegedésnek hívnak) lassan fejlődik ki. Azzal kezdődik, hogy a koszorúér falában kárt tesznek a szabad gyökök. Ekkor az erek falán a sérüléseknél simaizomsejtek halmozódnak fel, lerakódást képezve. Ezután az események további alakulása oda vezethet, hogy az erek falára zsír és koleszterinrögök rakódnak. Ha az erek túl keskenyek lesznek, a vér pedig túl sűrű és rögös, a vérkeringés elzáródhat, s ez már maga a szívroham. Védő szerepe van a keringési rendellenességek kialakulásának megakadályozásában. Az E-vitamin a túlzott vérrögképződést is csökkenti - a vérlemezek azon tendenciáját, hogy összeragadjanak, vérrögöket képezzenek, és így növeljék a szívroham és szélütés kockázatát. Jobb módja, ha étrendünket antioxidánsokkal, mint például E-vitaminnal egészítjük ki.

Fontos az agyunk egészsége számára is.

A legfontosabb olyan zsírban oldódó antioxidáns, amely képes a zsírszöveteket megvédeni a károsodásoktól. Az E-vitamin segíti az optimális agyi állapot fennmaradását, és csökkenti az olyan, szabadgyök-támadással összefüggő betegségek kockázatát, mint például az Alzheimer-kór. A cukorbetegség legfontosabb jellemzője a magas glükóz (vércukor)-szint. A betegség egyik összetevője, hogy a magas glükózszint sok szabad gyököt szabadít fel. Így hát minden olyan eljárás, amely csökkenti a szabad gyökök számát, a cukorbetegség tünetein is enyhít.

Kell más antioxidánst is szedni az E-vitaminon kívül?

Az E-vitamin a sejtfalakat védő antioxidánsok kulcstípusa, így az ön egészsége már azzal is sokat nyer, ha egyedül E-vitamint szed. A kutatások azonban kimutatták, hogy a különböző antioxidánsok nagy választéka sokkal fontosabb a szervezet szabad gyökökkel szembeni védekezése szempontjából, mint az, hogy egy antioxidánsból nagy mennyiséget beszedjünk.

Az E-vitaminon kívüli antioxidánsok: a C-vitamin, a béta-karotin, a Q10 koenzim, a szelénium és a cink. A különböző antioxidánsok más-más szabadgyök-típusokat hatástalanítanak.

Az immunrendszer hihetetlenül összetett védekezési formákat képes kifejleszteni a betolakodókkal szemben, s az E-vitamin e védelem számos területére serkentően hat a következőképpen:

• serkenti a fagociták (a mikroorganizmusok számos formáját hatástalanító sejtek) működését
• növeli a természetes ölősejtek működését (amelyek elpusztítják a rákos, illetve/és vírusfertőzött sejteket)
• növeli a szervezet antitesttermelő képességét
• csökkenti az E2 prosztaglandin szintjét (ez egy hormonszerű anyag, amely akadályozza az immunfunkciókat)

Sportolás esetén is növekszik E vitamin szükségletünk:

Az aerobic hatású tevékenységek, mint például a futás, a biciklizés vagy a sífutás növelik a szabad gyökök termelődését, ami kárt tehet az izomszövetekben, s ez gyulladással, illetve fájdalommal jár. Az E-vitamin azonban szivacsként szívja föl ezeket a szabad gyököket, még mielőtt azokban a szövetekben kárt tehetnének. A német kutatók által végzett kísérlet kimutatta, hogy a rendszeres edzés növeli a DNS-károsodások számát az emberekben. Ha azonban a kísérleti személyek E-vitamin-táplálékkiegészítőket szedtek, az edzések okozta DNS-károsodások szinte teljesen megszűntek. A kaliforniai Berkeley Egyetemen dolgozó Lester Packer professzor szerint, aki az antioxidánsok egyik legelismertebb tekintélye, az E-vitamin csökkentheti az edzések okozta fáradtságot, s a fáradtság gyors leküzdése ráadásul javíthatja is teljesítőképességünket.

Mennyire biztonságos az E-vitamin?

Az E-vitamin hihetetlenül biztonságos. A klinikai kísérletek során, melyekben napi 3200 NE E-vitamin-táplálékkiegészítőket alkalmaztak 2-3 éven keresztül különböző embereken, semmilyen mellékhatást nem tapasztaltak.

A cukorbetegeknek is csökkenteniük kell inzulinadagjukat, ha E-vitamint szednek, ami jó jel, hiszen azt jelzi, hogy diabetikus tüneteik csökkennek. A reumatikus szívbetegségen emberek pedig, akiknél a szív egyik fele már megrongálódott, először csak 50-100 NE E-vitamint kezdjenek szedni, orvosi felügyelet mellett. Ezt azért javasoljuk, mert a szív erősebb része jóval gyorsabban reagálhat az E-vitaminra, mint a gyengébbik.

Szeretném én is bővebben megismerni a CaliVita International Mega Vitamin E készítményét >>>

Amennyiben szeretne többet tudni az ajánlott napi vitamin bevitelről (RDA) kattintson ide, és látogassa meg a tények tévhitek oldalt
>> tények tévhitek link, megtekintéséhez kattintson ide <<