C 300 Plus - C vitamin a természetből
A C 300 Plus with Rose Hips and Bioflavoniods magas csipkebogyó tartalmának, a hozzáadott bioflavonoid komplexnek, valamint a folyamatos felszívódású (time-released) formulának köszönhetően kiemelkedik az egyszerű C-vitamin készítmények közül.
Sokak számára jól ismert a C-vitamin szerteágazó hatása. A C 300 Plus with Rose Hips and Bioflavoniods a C-vitaminon túl a felszívódást és hasznosulást elősegítő citrus bioflavonoid komplexet, valamint csipkebogyó őrleményt is tartalmaz. Ez utóbbi nem csupán pompás illatot kölcsönöz a tablettáknak, de a népi gyógyászatban az egyik legismertebb és legrégebb óta alkalmazott C-vitamin forrás is.
A C-vitamin antioxidáns hatása révén, fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében, továbbá segíti a szervezetet a baktériumokkal és vírusokkal szembeni védekezésben. Szerepet játszik ezen túl a vérerek normál struktúrájának fenntartásában, a kötőszövet megfelelő működésében, szerkezetének kialakításában, ezáltal az íny, a bőr, a csontok és a porc egészségének megőrzésében. Elősegíti a szív és keringési rendszer egészséges működését, valamint szükséges az idegrendszer normál működéséhez is.
Bizonyos embercsoportoknak különösen ajánlatos lehet kiemelt figyelmet fordítani a megfelelő C-vitamin bevitelre. Ilyenek például a sportolók és fizikai munkát végzők, a dohányzók, illetve városi környezetben élő emberek, a stresszes életmódot folytatók, az idősek. Nem szabad megfeledkezni a terhes és szoptató anyukákról sem, akiknek relatív vitaminigénye magasabb az átlagemberénél.
A C 300 Plus with Rose Hips and Bioflavoniods egy folyamatos felszívódású (ún. time-released) készítmény, ami azt jelenti, hogy a tablettából a különleges technológiának köszönhetően folyamatosan szabadulnak fel az aktív hatóanyagok, melyek így hosszú ideig elérhetőek a szervezet számára. Ez a technológia elősegíti a hatóanyagok jobb hasznosulását, valamint megakadályozza, hogy azok a szervezetben egyszerre túl nagy mennyiségben legyenek jelen.
FIGYELEM!
- A C-vitamin hőre, fényre érzékeny, ezt a készítmény tárolásánál figyelembe kell venni.
- A bioflavonoidok túlzott felvétele hasmenést okozhat.
- A készítmény nem helyettesíti a változatos, kiegyensúlyozott étrendet és az egészséges életmódot!
- Ne lépje túl a napi ajánlott mennyiséget!
- Gyermekek elől elzárva tartandó!
Adagolás: 1 tabletta naponta.
A C vitamin megsemmisíti a fölösleges vérzsiradékot azáltal, hogy gyorsítja az elégetésüket. Egyúttal elősegíti a májban képződő koleszterin epesavakká való átalakulását.Védi ereinket és ezzel szívünket is, mivel az egyik legerősebb antioxidáns. A C-vitamin pozitív hatásai ezzel a felsorolással még távolról sem értek véget...
teljes cikk elolvasása
...avagy az élet sava!
Ha az emberek jobban ismernék, a világban sokminden másként lenne!
Az aszkorbinsav antioxidánsként fejti ki áldásos hatását a szervezetünkre. A napi beviteléről szóló 60 mg-os legendák azonban csak a skorbuttól óvnak meg bennünket.
Ettől azért jóval többre van szüksége a szervezetünknek a mai környezetszennyezés mellett!
A valódi áldás
Napjainkban már szinte minden iskolás gyermek tudja, hogy mi az a C-vitamin. Ma már a skorbut sem jelent ránk veszélyt, és a tengerészek is tudják, mi mindent kell egy hosszabb utazásra magukkal vinniük.
Számolnunk kell viszont (többnyire a saját hibánkból adódóan) a helytelen táplálkozás következményeivel, aminek eredményeként fellépnek a modern társadalom "járványai", vagyis a csontritkulás, a vérszegénység, a kövérség, az ellenálló-képesség gyengülése, a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek nagyszámú előfordulása.
Mi köze a C-vitaminnak mindehhez?
Nagyon sok! Ugyanis a felsorolt betegségek kialakulásának egyik oka pontosan a C-vitamin hiánya (más vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek hiánya mellett).
A skorbut nem a hiány első tünete. A skorbut a szervezet végső összeomlásának a jele, a halál előtti tünetegyüttes, és nagyon széles szakadék van a skorbut és az egészséges állapot között... Ha a nem megfelelő táplálkozás miatt valaki meghűl, és tüdőgyulladásban meghal, a diagnózis tüdőgyulladás lesz, nem helytelen táplálkozás, és az orvosa valószínűleg csak a tüdőgyulladást kezelte. Szent-Györgyi Albert |
Nem véletlenül mondják, hogy az egészséges érrendszer az egészséges szervezet alapja, hisz ez felel a tápanyag és az oxigén "szállításáért" a test minden egyes sejtjébe. Az egészséges erek azok, melyek elég erősek, ugyanakkor rugalmasak, átjárhatóak, sima belső érfallal rendelkeznek, melyeken nincs lerakódás, sem aterosklerotikus hordalék.
Ebben kulcsszerepet játszik a C-vitamin, mivel hozzájárul az elasztin és a kollagén képzéséhez (ezek szükségesek az erek rugalmasságához és erősségéhez), és egyúttal tisztítja a belső érfalat is.
A C-vitamin szerepe
Megsemmisíti a fölösleges vérzsiradékot azáltal, hogy gyorsítja az elégetésüket. Egyúttal elősegíti a májban képződő koleszterin epesavakká való átalakulását.
Védi ereinket és ezzel szívünket is, mivel az egyik legerősebb antioxidáns. A C-vitamin pozitív hatásai ezzel a felsorolással még távolról sem értek véget.
Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a C-vitamin gátolja a nitrozaminok keletkezését, melyek jelentős szerepet játszanak a rákos sejtek kialakulásában és növekedésében. Nagy segítséget nyújt a dohányosoknak, és az éppen leszokni kívánóknak, antioxidáns hatása miatt.
Segíti a hemoglobin és a vörös vérsejtek képződését a csontvelőben. Azáltal, hogy segíti a vas felszívódását az emésztőrendszerben, rendkívül jelentős szerepe van a vashiány okozta anémia megelőzésében, és gyógyításában.
Nem utolsósorban szólnunk kell a C-vitamin szerepéről az immunrendszer erősítésében és az allergia mérséklésében.
A C-vitamin felfedezése érdekes témául szolgálhatna akár egy regény megírásához is...
A paprika sztori...
A C-vitamin felfedezése érdekes témául szolgálhatna akár egy regény megírásához is. Ma már nehezen tudnánk elképzelni, hogy pont a C-vitamin hiánya okozta a skorbut megbetegedést és emiatt ezrek halálát. Ez a betegség nem csak a tengerészek rémálma volt, de azoké is, akiket a szárazföldön nyomor és silány termés sújtott. A középkorban askorbut a tuberkulózissal együtt a leggyakoribb halálozási okok közé tartozott. Később 1911-ben, Nümbergben a rossz zöldségtermés miatt tört kiskorbut járvány... Amikor aztán 1933-ban két angol tudós Hawort és Hirst valamint a német kémikus, Michael megfejtették a C-vitamin kémiai összetételét, az alkotóelemét aszkorbinsavnak (értsd: skorbutmentessé tesz) nevezték el.
S mivel a dolgozószobája Szegeden az egyik legnagyobb paprikatermő vidék közepén volt, nem bírta ki, hogy meg ne vizsgálja, nem talál-e aszkorbinsavat a paprikában. Az eredmény elképesztő volt! A vizsgált 2000 Kg-nyi paprikából fél kiló C-vitamint nyert, ami jelentősen meghaladta az egyéb növényekből nyert mennyiséget. |
No de mennyi is az annyi?
Van azonban egy bökkenő! A felsorolt funkcióit a C-vitamin csupán akkor tudja kifejteni, ha a szervezetben elegendő mennyiség van belőle!
Az általánosan elfogadott adag a - régebben a skorbut megelőzésére javasolt - 60-80 milligramm, de ez a nézet napjaink lég-, étel-, és környezetszennyezési mutatói mellett tarthatatlan.
Szent-Györgyi naponta 1.000 milligramm C-vitamint evett 84 éves koráig. Akkor tüdőgyulladás döntötte le a lábáról, s az adagot 1-ről 8 grammra emelte, és hamarosan felépült.
A neves táplálkozáskutató, Dr. Michael Colgan 5.000 milligrammot fogyaszt, a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling adagja pedig napi 10-18 gramm volt.
Ehhez képest a mai átlagember jó, ha napi 80-100 milligramm C-vitamint fogyaszt. A szervezet számára szükséges adagot nagyban befolyásolják az életkörülmények.
Bizonyított tény, hogy minden igyekezetünk ellenére, ami a racionális táplálkozást célozza, nem tudunk sejtjeink számára elegendő mennyiségű C-vitamint biztosítani. Ezt nemcsak a tápanyagokban szegény termőföld, vagy az élelmiszerek feldolgozása, illetve tárolása okozza, de a helytelen életmódunk is.
Naponta 500 milligramm C-vitamin látványosan csökkenti a rákos megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri problémák kialakulását, vagyis a halálozás kockázatát. Tudományos kutatások szerint napi 10.000 milligramm C-vitamin feltűnően növeli a rákos betegek túlélési idejét.
Azt állítják, hogy a szív- és érrendszeri károsodások mutatói javulhatnak ekkora adag aszkorbinsav hatására, sőt, az immun- és a neuroendokrin rendszer megfelelő működéséhez is szükség van ennyi C-vitaminra.
A vesekőképződésről, a húgysavszint növekedéséről, a túladagolt C-vitamin okozta problémákról szóló jelentések megalapozatlannak bizonyultak.
Még egy egyszerű nátha is megsokszorozza a szervezet C-vitamin igényét. Egy komolyabb betegség esetén olyan tömegű C-vitamin használódhat fel a gyógyuláshoz, hogy a bélrendszerből akár napi 20.000 mg is felszívódik.
Az emberi test C-vitamin szükséglete 1.000-10.000 mg között állapítható meg. A szükségletünk attól függ, hogy milyen életet élünk.
Azon tényezők közül, melyek szó szerint megsemmisítik szervezetünkben a C-vitamin molekulákat, csak néhányat említsünk:
- a stressz,
- a dohányzás,
- az alkohol,
- az orvosságok,
- a túlzott fizikai terhelés,
- a klimax,
- az ismétlődő fertőzések (főleg lázzal járó állapot),
- a terhesség és szoptatás,
- az 55 évet meghaladó életkor és még folytathatnánk.
Dohányosok esetében minden egyes elszívott cigarettára 50 milligramm C-vitamint kellene számolni, a szervezet alapvető igényén felül.
A fölöslegben felvett aszkorbinsav könnyen távozik a vizelettel. A tévedések elkerülése végett: a C-vitaminnak a vizeletben való megjelenése még nem azt jelenti, hogy ne tudna többet felhasználni a szervezet. Ha tovább növeljük az adagot, már elkezd ürülni a vizelettel, miközben tovább emelkedik a vérben kimutatható mennyisége is. Ami eközben áldásos hatását fejti ki a szervezetünkre. |
A szükséges C-vitamin szint biztosítása és huzamosabb megtartása a szervezetünkben csak olyan készítménnyekkel érhető el, melyek a legmodernebb, késleltetett felszívódást biztosító technológiával készültek.a folyamatos felszívódású vitaminok jelentőségét.
Gondoskodjon megfelelő minőségű és mennyiségű C-vitaminról, és meglátja a szervezete meg fogja ezt Önnek hálálni.
Az egyik felesleges teher, amivel szépen lassan tehetjük tönkre a testünket, az a szabadgyökök tömkelege. De mik azok a szabadgyökök, és miért is ártanak a szervezetünknek? A természet azonban gondoskodott megoldásról is. Az antioxidáns vegyületek képesek a szabad gyököket hatástalanítani...
teljes cikk elolvasása
Antioxidánsok és szabadgyökök...avagy harc az öregedés ellen
Az emberi test működése milliónyi kifinomult, de mára már zömmel ismert kémiai folyamat eredménye. Amíg ezek a folyamatok természetes egyensúlyban vannak, addig erőnlétünk és egészségi állapotunk is kielégítő marad.
Életmódunkból adódóan azonban szervezetünket egyre nagyobb környezeti terhelésnek tesszük ki úgy, hogy mindeközben nem ismerjük a várható következményeket. Sőt, igazából azt sem tudjuk mi az, amin változtatnunk kellene.
Az egyik felesleges teher, amivel szépen lassan tehetjük tönkre a testünket, az a szabadgyökök tömkelege. De mik azok a szabadgyökök, és miért is ártanak a szervezetünknek?
Barátunk a szabadgyök?
A szabadgyökös reakciók egy része a szervezet önfenntartó mechanizmusaiban is szerepet játszanak. Sejtjeink egy része azért termel szabad gyököket, hogy azok elpusztítsák a szervezetbe bejutott kórokozókat.
Mások pedig olyan vegyületeket termelnek, melyek szabályozzák a véralvadást és vérnyomást. A szervezet védelmi rendszere optimális esetben a saját maga által termelt szabadgyököket képes semlegesíteni is.
Ha a kelleténél több szabadgyök kerül a szervezetünkbe, vagy nem adjuk meg testünknek a semlegesítő folyamatokhoz szükséges tápanyagokat, akkor az egyensúly felborul, és a szabadgyökök pusztítása már nem csak a kórokozókat fenyegeti, hanem szervezetünk ép sejtjeit is.
A megfelelő táplálkozásunkkal és a civilizációs ártalmak csökkentésével van esélyünk a természetes egyensúly helyreállítására.
A környezetünkben folyamatosan keletkeznek szabadgyökök. A szervezetünket érő fokozott külső szabad-gyök terhelés oka lehet a dohányzás, a drog, gyógyszer és alkoholfogyasztás, az elektroszmog, az UV sugárzás, a légszennyezés, a mérgező vegyszerekkel való érintkezés, de bizonyos mértékig még a fürdőszobai kellékeink is.
A táplálkozásunk sem hagyható figyelmen kívül, mert a vörös húsok például, igen sok szabadgyököt termelnek. Ugyanakkor az emésztési képességeink is befolyással vannak a szervezetünkben jelenlévő szabadgyökök mennyiségére.
Számos megbetegedés kialakulásában, valamint a kísérő tünetek súlyosbodásában a szabadgyökös folyamatok jelenléte figyelhető meg. Az orvostudomány elsősorban szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos megbetegedéseket, szem-, izületi- és idegrendszeri elváltozásokat említi meg, de más megfigyelések bizonyos fokig az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulását is a szabadgyökök számlájára írják.
Az öregedési folyamatok, a bőr idő előtti öregedése és az időskori szenilitás szintén ide sorolható, még akkor is, ha ezek nem mondhatók betegségeknek. A szervezet azonban sokáig képes megakadályozni, hogy szabad gyökök káros folyamatokat indítsanak be.
A szabadgyökök
A szabadgyökök olyan molekulák vagy molekularészletek, melyek a legkülső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak. Ezek pedig nagy intenzitással keresnek párt magunknak, tehát könnyen és gyorsan reakcióba lépnek más vegyületekkel, amelyektől elektronokat rabolhatnak.
Az egyik legjellemzőbb szabadgyök az oxigén-szabadgyök, amely oxigén molekula (O2) felbomlásával jön létre. Az oxigén eredetileg O2 formában fordul elő, amelyben két oxigén atomhoz két elektron csatlakozik.
De amikor külső hatásra (például UV sugárzás vagy az emésztési folyamat) ezek elválnak, akkor mind a két elektron a negatív töltésű oxigén atomhoz kerül és a pozitív töltésű oxigén atom egyedül marad.
A szervezetben felszabaduló pozitív töltésű oxigén szabadgyökök megpróbálnak olyan stabil molekulákhoz kapcsolódni, mint a sejtekben található proteinek, zsírok és egyéb genetikai állományok, amelyektől elektront szerezhetnek maguknak. Ez az elektronrablás azonban a kirabolt sejtek károsodásához vezet.
A legtöbb sérülést a testben található javító enzimek helyre tudják állítani, de azoknál a sejteknél, ahol ez nem sikerül, rövidesen működési zavarok léphetnek fel. A létfontosságú molekuláink szerkezetének megváltozása testünk biokémiai folyamataiban zavarokat okoz, és számos élettani folyamat irányát módosíthatja.
Sejtjeink tehát egész életünk folyamán ki vannak téve a szabadgyökök által okozott károsodásnak, amely számos betegség és az öregedés forrása is egyben.
Ezen káros hatások csökkentésére kiválóan alkalmas az ionizált lúgos víz, amelyben az ionizáció során az oxigén csak egy hidrogént köt meg, és marad egy szabad töltése (-). Ez alkalmassá teszi arra, hogy a szervezetben lévő szabadgyököket (mivel azok töltéshiányosak) semlegesítse. Kattintson ide, és ismerje meg jobban az ionizált vízben rejlő lehetőségeket.
Antioxidánsok
A természet azonban gondoskodott megoldásról is. Az antioxidáns vegyületek képesek a szabad gyököket hatástalanítani.
Az antioxidánsok azok az anyagok, amelyek egyfajta védőpajzsként működnek az ártalmas, szabad gyökökkel szemben.
Számos változatuk fellelhető a különböző élelmiszerekben: A-vitamin, E-vitamin, C-vitamin, Cink, Magnézium, Szelén, Karotinoidok, Flavonoidok és az egyéb polifenol vegyületek.
Az antioxidánsok eltérő hatásmechanizmussal képesek közönbösíteni a szabadgyököket. Egyes antioxidánsok azáltal képesek semlegesíteni a szabad gyököket(+), hogy negatív töltés átadásával(-) megszüntetik azok gyök állapotát, és így kevésbé reaktív vegyületeket hoznak létre.
Míg mások felkínálják magukat az oxidációra, vagy segítenek a többi már megrongálódoptt antioxidáns kijavításában, így a sejtek sértetlenek maradhatnak.
Az antioxidánsokra alapvetően jellemző, hogy szinergikusan, fejtik ki hatásukat. Védik a szervezetet a káros anyagok okozta oxidációs sejtkárosodástól, a karcinogének okozta hatásoktól, erősítik az immunrendszert, és csökkentik a szívműködési zavarok veszélyét.
E-vitamin
Nyolc féle E-vitamin hatású anyag ismert, melyek közül a d-alfa-tokoferol a leghatékonyabb forma. Ez fáradhatatlanul nyeli az oxigén-szabadgyököket, miközben önmagát semmisíti meg. Egyetlen tokoferol molekula ezer lipid molekulát képes megvédeni az oxidációtól.
Különlegesen kedvelt antioxidáns, mert stabilizálja a sejtmembránt, gátolja szabadgyök-láncreakció kezdetét, és láncmegszakító is egyben. Fontos szempont a többi zsíroldékony vitaminnal szemben, hogy az E-vitamin 60-70 százaléka a széklettel naponta kiürül.
Az aszkorbinsav, a cisztein és a redukált glutation képes regenerálni az egyes tokoferol vegyületeket. Ezek ugyan is visszaadják az E-vitamin elvesztett ionját, aminek következtében az újra anti-oxidánssá lesz.
Kattintson ide, és tudjon meg többet Ön is az E - vitamin jótékony hatásairól >>>
C-vitamin
Az aszkorbinsav (C-vitamin) vízoldékony vitamin, megvédi a sejteket egymástól elválasztó membránokat és a lipideket a szabad gyökök károsító hatásától. Számos szabad gyök befogására képes.
A C-vitamin számottevő hiánya károsíthatja keringési rendszert és a szöveteket. Bizonyos tumorfajták esetében védő jelleget biztosít, de az antioxidáns szerepe főleg a karotin és tokoferol regenerálásában van. Gátolja a dohányfüstben jelenlévő károsító, oxidációt előidéző anyagok hatását.
Kattintson ide és tudjon meg többet Ön is a C-vitamin jelentőségéről >>>
Szelén
A civilizációs megbetegedések, főként a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében rendkívüli hatékonyságot tulajdonítanak a szelénnek. A szelén segítségével egy a sejtekbe beépült enzim, a glutation-peroxidáz hatékonyan képes védekezni a szabadgyökök támadásaival szemben.
Annak ellenére, hogy szervezetünknek csak mikrogrammokban mérhető mennyiségre van belőle szüksége, egészségünk védelmében fontos szerepe van. Antioxidáns hatásán kívül jó hatással van az immunrendszer működésére és a spermium termelésre is.
Karotinok
A karotinoidok közül legtöbbször a béta-karotinnal találkozunk, főleg provitamin hatása miatt. A provitamin hatás azt jelenti, hogy megfelelő körülmények között A-vitamin képződik belőle. A béta-karotin, a C-vitamin és a szelén szinergikusan segítik egymás munkáját az oxigén-szabadgyökök pusztításában.
A növényekben azonban igen nagy számban fordulnak elő egyéb karotinoidok is, mint például a likopin, a lutein és zeaxantin. Ezek antioxidáns hatása szintén jelentős.
Egyéb molekulák
A vitaminokon kívül egyéb molekulák is viselkedhetnek antioxidánsként. Ilyen vegyületek többek között a flavonoidok, a fenolsavak és származékaik az izoflavonoidok, a fitinsav, néhány kéntartalmú aminosav, a redukált glutation, bizonyos körülmények között a glükóz, a húgysav, a bilirubin, az ubikinon (Q10), a liponsav.
Ezek közül néhányat a növényi élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak, ezért a zöldség- és gyümölcsfélék rendszeres fogyasztása jelentősen hozzájárul a szervezet antioxidáns egyensúlyának fenntartásához.
Flavonoidok, bioflavonoidok
A fotoszintézisre képes növények igen gazdagok aromás vegyületekben, amelyek nagy csoportját alkotják a flavonoidok, melyek a polifenol típusú vegyületekhez tartoznak.
A flavonoidok a növények által termelt anyagok, melyek elsősorban a káros UV sugárzással szemben biztosítanak védelmet. Ezek az anyagok azonban igen hasznosak az emberi szervezetnek is. A legismertebb a gyökfogó képességük és az a tulajdonságuk, hogy az E-, és C-vitamin élettani hatását fokozzák, segítik regenerálásukat.
Olvasson bővebbena bioflavonoidok jelentőségéről. >>>
Élettani hatásaik
Kedvező élettani hatásaik közül kiemelhető az antibakteriális, májvédő, vírusellenes hatás, fogszuvasodás gátlás, égés és hámsérülés esetén hámosodás serkentése. A sejtfalakban gátolják a zsírsavak oxidációját, csökkentik az oxidált LDL arányát, azaz csökkentik az arteriosclerosis veszélyét.
Fokozzák az érfalak stabilitását, és nagyszerű a vérhígító, vérrögképződést gátló hatásuk. Csökkentik a cukorbetegség szövődményeit, továbbá antiallergén hatással rendelkeznek.
Hozzájárulnak a keringési zavarok helyreállításához és segítenek sejtjeink jobb oxigénellátásában, anyagcsere folyamatokban, csökkenthetik a kemoterápiás és sugárkezelések nemkívánatos mellékhatásait. A tudomány mai állása szerint a flavonoidok megakadályozzák a rákkeltő anyagok aktivizálódását.
A flavonoidok kedvező élettani hatásai régóta ismeretesek, de napjainkban is számos kutatás folyik velük kapcsolatban, melynek során további kedvező hatásuk nyerhet igazolást.
Xantonok, a flavonoidok legjobbjai
A xantonok nagyon erős antioxidáns vegyületek, egyes vizsgálatok szerint ötször hatékonyabbak a C- és E-vitaminnál. A xanton vegyületek a flavonoidok családjába tartoznak, de azok között is a leghatékonyabbak.
Több mint 200 féle létezik a természetben, és minden xanton más és más hatást fejt ki a szervezetre. Mindennek megvan a maga sajátos hatás profilja, egymással kombinálva pedig hatásaik felerősödnek, és így az egész szervezet egészséges működését elősegítik.
Egy különleges trópusi gyümölcs, a mangosztán, 17 különböző xanthon jellegű vegyületet tartalmaz. Ez az eddig ismert leggazdagabb forrása ezeknek a jótékony hatású flavonoidoknak, de bővelkedik még más antioxidáns hatású polifenolokban és katechkinekben is.
Orac
Az ORAC érték egy anyag antioxidáns hatásának mértékét jelzi, 100 grammra vetítve. A mangosztán ORAC értéke 17.000 és 24.000 között van. A mangosteen megjelenéséig az aszalt szilva tartotta az ORAC csúcsot, 5.770-es értékkel.
A gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával jelentős, 15-20 százalékos antioxidáns-szintemelkedés érhető el, különösen, ha azok nagy ORAC értékűek. Ahhoz azonban, hogy a plazma és a szövetek antioxidáns kapacitása jelentősen növekedjen, a napi bevitelt 3.000-5.000 ORAC egységre kell megnövelnünk.
Szervezetünk antioxidáns igényét jelentős mértékben befolyásolja az egészségi állapotunk, a korunk, a környezeti terheltségünk, és hogy táplálékaink napi szinten mennyi antioxidánst, ezen belül mennyi flavonoidot tartalmaznak. Ha többet fogyasztunk a szükségesnél, akkor szervezetünk a felesleget a vesén keresztül kiüríti.
Ismerje meg közelebbről a Mangosztán tartalmú, rendkívül összetett készítményt, a ZenThonic-ot>>>
Zöldség, gyümölcs
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában naponta legalább 400 g gyümölcs és zöldségféle fogyasztása szerepel. A növényi táplálékban gazdag étrend számos egyéb egészségvédő hatású tápanyaggal is ellátja a szervezetet.
Sokféle vizsgálatot végeztek és végeznek ma is az antioxidánsok és a különböző betegségek összefüggéseiről. Annyit bizonyosan állíthatunk, hogy a természetes antioxidánsokban gazdag élelmiszerek fogyasztása rendkívül hasznos.
Az egészséges étrend kialakításánál tehát legyünk figyelemmel a megfelelő mennyiségű flavonoid és vitaminbevitelre, vagy ha szükségét érezzük, alkalmazzunk táplálékkiegészítőket a kívánt antioxidáns hatás elérésért.
A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, különféle kémiai összetételű, biológiailag aktív szerves vegyületek, melyek legjelentősebb részét a szervezet maga nem képes előállítani, így azokat a táplálékkal és ma már a táplálékok lecsökkent vitamintartalma miatt étrendkiegészítőkkel kell bevinni...
teljes cikk elolvasása
A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, különféle kémiai összetételű, biológiailag aktív szerves vegyületek, melyek legjelentősebb részét a szervezet maga nem képes előállítani, így azokat a táplálékkal kell bevinni.
A vitaminokat oldhatóságuk alapján két nagy csoportra oszthatjuk:
- zsírban oldódó vitaminok (lipovitaminok),
- vízben oldódó vitaminok.
A szervezet számára mind a zsíroldékony, mind a vízoldékony vitaminok szükségesek,
együttesen erősítik a szervezet védekező mechanizmusát. Vitaminhiányos táplálkozás esetén kóros tünetek jelentkezhetnek: enyhébb esetben vitaminszegénység (hipovitaminózis), súlyosabb esetben vitaminhiány léphet fel.
A C-vitamin hiányakor kialakuló betegséget, a skorbutot már a XVI. század elején leírták, így az egyik legrégebben ismert hiánybetegségnek tekinthető. Nagy pusztításokat végzett háborúk és éhínségek idején, illetve a hajósnépeknél. Már a viking hajósok is ismerték, akik a tünetek alapján skyrbjur-nak nevezték. Mivel az észak-tengerparti szász népek ezt nem tudták kimondani, scharbock-nak nevezték, majd ez a név később latinosításon esett át, ebből származtatják a scorbutus szót.
Az 1700-as évek közepén, amikor még semmit sem tudtak a vitaminokról, egy hajóorvos (J. Lind) jött rá arra, hogy a fogínyvérzéssel, a fogak kihullásával és rossz sebgyógyulással járó skorbut nem támadja meg azokat, akik citrusféléket is fogyasztanak. Mindezek ellenére a skorbutra sokáig fertőző betegségként tekintettek. Csak 1912-ben tengerimalacokon végzett kísérletek során sikerült igazolni, hogy a skorbut valójában hiánybetegség. Miután tisztázódott, hogy a citrusfélékben, zöld növényekben található leginkább, Dummond javaslata alapján nevezték C-vitaminnak (akkortájt a B betű már „foglalt" volt).
Szent-Györgyi Albert az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, melyet az összetétele (C6H8O6) meghatározása után, és hexuronsavnak nevezett el (1928).
Észrevette, hogy ez az anyag a mellékvesekéreg mellett a citrusfélékben is előfordul, de ahhoz, hogy a kémiai felépítését is megvizsgálhassa, csak nagyon kis mennyiségben sikerült előállítania. Érdekes körülmények között jött rá arra, hogy a szegedi zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból. A legenda szerint nem szerette a paprikát, és amikor egyik este a felesége a vacsora mellé egy darab paprikát is odatett, rutinos és higgadt férjként, veszekedés, vitatkozás helyett egy óvatlan pillanatban a köpenye zsebébe dugta. Elfogyasztotta a vacsoráját, majd lement a laboratóriumába, és sok más zöldség és gyümölcs után, amiket addig sikertelenül kipróbált, veszíteni valója nem lévén, elővette a vacsoráról kimenekített zöldséget, és munkához látott. Állítólag aznap éjjel a kezében volt a megoldás. Tudta, hogy megtalálta a C-vitamin aranybányáját. A korábbi apró, jelentéktelen mennyiségek után egyszeriben több kilónyit tudott előállítani. A szegedi paradicsompaprika 10 liter présnedvéből 6,5 gramm hexuronsavat tudtak kivonni.
Szent-Györgyi Albert emlékezése szerint: „Pár héttel később másfél kilogramm vitamin volt a kezemben, addig csak ezredgramm mennyiségek voltak. Ezt szétosztottam az egész világon, és onnan tudtuk meg, hogy mi a C-vitamin pontos kémiai szerkezete. Ennek a következménye, hogy ma tonnaszámra gyártják, mint az emberi egészségnek az alapvető forrását."
Napjainkban az aszkorbinsavat többnyire nem a C-vitamin-hiány megelőzésére használják, sokkal inkább antioxidáns, sejtvédő hatása miatt.
Az aszkorbinsav az egyik legfontosabb vitamin, számos reakció elősegítője. Antioxidáns hatása fokozza a sejtek regenerációját, közömbösítve a szabad gyököket, elengedhetetlen a kötőszövet fontos alkotójának, a kollagénnek a képződéséhez, fontos szerepe van a sejtlégzésben, növeli az immunrendszer által termelt ellenanyagok szintjét a vérben, és így a szervezet sokkal aktívabban leküzdheti a fertőzéseket, betegségeket. Erősíti az izomszövetet, a hajszálerek falait, segíti a sebek gyógyulását, a kalcium, a vas felszívódását, nélkülözhetetlen a fogak, a fogíny és a csontok egészsége szempontjából. Sokféle enzimet aktivál, részt vesz a mellékvesekéreg-hormonok szintézisében, védelmet nyújthat a stressz ellen, stb.
Optikailag aktív vegyület, jobbra forgat. Sokszor hallható, hogy a szintetikusan előállított, illetve a természetes aszkorbinsav szervezetre gyakorolt hatásában nincs különbség. Ez azonban nem teljesen igaz: a C-vitamin két izomerje (azonos atomszámú, de eltérő kapcsolódási sorrendű molekulák), az L- és D-aszkrobinsav közül az előbbi a bioaktív forma, vagyis csak ez rendelkezik teljes vitaminhatással. Míg a természetes forrásokban kizárólag ez található meg, a szintetikus úton előállított vegyületek D-aszkorbinsavat is tartalmaznak.
Az L-aszkorbinsav megtalálható mind a növényi, mind az állati szervezetben. Egyes növények aszkorbinsav-tartalma különösen nagy. A csipkebogyó például körülbelül 400, a fenyőtű 200, a petrezselyemlevél 185, a paradicsompaprika 180, a zöldpaprika 125, a káposzta 87 mg aszkorbinsavat tartalmaz 100 g-onként.
Mivel vízoldékony vitaminként a felesleges aszkorbinsav 4-6 óra alatt kiürül a vizelettel, ésszerűbbnek tűnik a napi többszöri, kisebb dózisokban való pótlás, vagy folyamatosan felszívódó, lassan széteső tabbletták alkalmazása, melyek gyártása során az aszkorbinsav természetes formáját használták fel.
Dr. Kohán József
Amennyiben szeretne többet tudni az ajánlott napi vitamin bevitelről (RDA) kattintson ide, és látogassa meg a tények tévhitek oldalt
teljes cikk elolvasásaA C vitamin adagolása, a cikk megtekintéséhez kattintson ide
teljes cikk elolvasásaAz allergia mára népbetegséggé vált, és rohamosan terjed. Ugyan a 19. században még csak elvétve fordult elő, és a 20. században is csupán a világ lakosságának 1%-át érintette, ma már 35%-a szenved a betegség kellemetlen tüneteitől. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint ez az arány 2050-re elérheti az 50%-ot is...
teljes cikk elolvasásaBár az allergiára való hajlam örökölhető, ráadásul a környezeti ártalmak is egyre nagyobb mértékben vannak jelen, mégsem törvényszerű, hogy kialakuljon a betegség. Meghatározó ugyanis, hogy mennyire erős az immunrendszerünk, és hogy szükség esetén megteszünk-e mindent azért, hogy javítsunk állapotán.
Amíg jól vagyunk, általában eszünkbe sem jut, hogy ez egyik pillanatról a másikra megváltozhat. Nem teszünk semmit, csak akkor kezdünk odafigyelni életmódunkra, amikor már megjelent a betegség. Az allergia esetében azonban a megelőzés akkor hatásos, ha minél korábban, a tünetek megjelenése előtt kezdjük el, amikor a szervezet még nem gyengült le jelentősen.
Akkor sincs veszve semmi, ha már megjelentek az első jelek, hiszen az allergia immunrendszerünk megerősítésével, megfelelő étrenddel és életmóddal megelőzhető, sőt kezelhető is.
Mivel az immunitás nagy része a vékony- és vastagbélhez kapcsolódik, a megfelelő étrend kialakítása döntő fontosságú az allergia megelőzése szempontjából. Sok, allergiától már szenvedő embernél segített az étrendváltás. Már néhány apró lépés is hasznos lehet: fogyassz minél több friss zöldséget és gyümölcsöt, valamint probiotikumot is tartalmazó tejterméket. Az étrended összeállításánál vedd figyelembe a pollenek és az élelmiszerek közötti keresztreakciót is. Bizonyos ételek fogyasztása utánozhatja a pollenekre adott allergiás reakciót, így például a görögdinnye és az uborka fogyasztására a parlagfű-allergiásoknak kell figyelnie, míg a nyírfa pollenjére érzékenyeknek a nyári gyümölcsök jó részére.
Az allergia elleni küzdelemben nemcsak a vitaminok, de a természet más kincsei is segítségedre lehetnek. Vizsgálatok alapján kiderült, hogy napi 1000 mg C-vitamin szedése már 3 nap után jelentősen csökkentheti az allergiás tüneteket okozó hisztamin szintet, a megfelelő D-vitamin szint pedig számottevően mérsékli az allergiás reakciók kialakulásának esélyét.
Egy friss vizsgálat szerint a noni gyümölcs is hatékony segítséget jelenthet az allergiaellenes terápia részeként. Kísérleti körülmények között az előzetesen fogyasztott noni gyümölcs-és levélkivonat képes volt jelentősen csökkenteni az allergénre adott reakciót. A vizsgálatot végzők szerint a hatásért a noniban lévő, az almában is megtalálható urzolsav, továbbá olyan bioflavonoidok, mint a kaempferol és a rutin felel. A noni rendszeres fogyasztása tehát jelentősen segíthet mérsékelni az allergiás tünetek megjelenését!
forrás: calivita.hu