ProbioBalance probiotikum

Az utóbbi időben egyre erőteljesebb kutatás indult meg a vastagbél, annak mikroflórája és az emberi egészség összefüggéseivel kapcsolatban, melynek eredményeként számos új ismerettel lettünk gazdagabbak. A vastagbélről egészen a XX. század végéig azt gondolták, hogy csupán a víz és ionok visszaszívódásának, valamint az emésztetlen tápanyagok besűrítésének a helye.

A vastagbél működése és az emberi egészség között nagyon szoros a kapcsolat, melynek oka elsősorban a belekben zajló számos biokémiai folyamat milyensége. Ha a káros anyagokat (pl. toxinokat, metánt, ammóniát stb.) termelő rothasztó mikrobák tartósan túlsúlyban vannak, az számos betegség kialakulásához vezethet.

Ezeket a káros folyamatokat sikeresen gátolhatják a jótékony, ún. probiotikus baktériumok. Probiotikumoknak azokat az élő, jótékony mikroorganizmusokat nevezzük, amelyek túlélik a gyomorsav, az epesavak, illetve az emésztőenzimek pusztító hatását, és élve jutnak el a vastagbélbe, ahol képesek megtelepedni és elszaporodni.

A probiotikumok sokrétű feladatot látnak el:

-        gátolják a káros mikroorganizmusok elszaporodását,
-        elősegíthetik egyes tápanyagok felszívódását,
-        segítik a megfelelő bélmozgást,
-        egyesek vitaminokat termelhetnek (K-, B-vitaminok, folsav),
-        stb.

Mai ismereteink szerint körülbelül négy-ötszázféle mikroba él a bélben. Hogy ezek mennyiségét érzékeltessük, elég csak arra utalni, hogy a szervezetünkből távozó bélsár tömegének mintegy 40-60%-át a mikrobák teste teszi ki, illetve a felnőttek testtömegéből 1-1,5 kg-ot is jelenthetnek.

Egészségünk szempontjából alapvetően meghatározó ezeknek a mikrobáknak a fajtája, valamint a csíraszáma. Köztudott, hogy immunrendszerünk 80 százaléka a bélben található, ezért fontos ezek egyensúlya is.

Ideális esetben a jótékony bélbaktériumok aránya nagyobb, melyeknek több faja is létezik, legismertebbek a Lactobacillus (Lb.), Streptococcus (Sc.) és a Bifidobacterium (B.). Tudni kell, hogy nem minden fent felsorolt törzs nevezhető bizonyítottan probiotikusnak. Probiotikus faj például a Lactobacillus (Lb.) acidophilus, Lb. rhamnosus GG, Lb. plantarum, Bifidobacterium (B.) bifidum és a Bifidobacterium (B.) longum.

Az emberi bél a születés időpontjáig steril. A megszülető baba először a szülőcsatornában találkozik baktériumokkal. Bélflórájának összetételét az első időben az anyatejes táplálással szervezetébe jutó probiotikus fajok határozzák meg. (Az anyatejes táplálás szerepe ezért is kiemelkedően fontos!)

Az anyatejjel táplált csecsemők hasznos bélflórájának aránya körülbelül 95%, ám ahogy áttérünk a vegyes táplálkozásra - illetve idősebb korban, mikor már egyéb, jótékony bélflórát károsító tényezők is szerepet játszanak -, ez az arányszám megváltozik, esetenként drámaian lecsökkenhet.

Bélflóránk összetétele nem állandó, folyamatosan változik. A bélben azonban előfordulnak káros baktériumok is, melyek egy része mindig károsnak tekinthető, illetve vannak ún. „kétarcúak", melyek időnként hasznos szerepet is betölthetnek (pl. vitaminszintézis).

Riasztó szám, de egyes felmérések szerint a felnőtt lakosság vastagbelében a hasznos mikrobák aránya nem haladja meg a 12 százalékot, jellemzően 1-2 százalék (!) között mozog.

Mik lehetnek a bélflórát károsító tényezők?

Az egyik legkártékonyabb (és leggyakoribb) ilyen hatás az antibiotikumos kezelés. Sajnos az orvos által felírt antibiotikum „nem válogat". Elsődleges célját, a káros kórokozók kiirtását ugyan hatékonyan teljesíti, de megtizedeli a jótékony baktériumokat is. Tulajdonképpen minden antibiotikumos kezelés után tanácsos lenne egy probiotikum-kúrát beilleszteni, mely során a hasznos bélbaktériumokat visszatelepítjük szervezetünkbe.

A baktériumokra káros hatást jelenthet még a dohányzás, a helytelen táplálkozási szokások (az erősen fűszerezett, valamint a zsíros ételek), illetve erősen károsító (és sajnos gyakori) tényező még az alkohol. Sokaknak okoz emésztőrendszeri problémákat az idegen baktériumkultúrával való találkozás, amit leggyakrabban „utazási hasmenés" néven ismerhetünk, illetve egyéb hasmenéses állapotok (gyomorrontás) is káros hatással lehetnek bélflóránkra. Végül, de nem utolsós sorban meg kell említeni a stresszt, mint minden kényes belső egyensúly leggyakoribb „felborítóját".

Láthatjuk, mennyi dolog lehet negatív hatással bélflóránk egészséges egyensúlyára. E felismerést egy fejlesztési folyamat követte, melynek végeredménye a CaliVita ProbioBalance nevű terméke, mely mostantól az Ön számára is elérhető.

Alkalmazásával támogathatjuk bélflóránk egyensúlyának fenntartását, annak egészséges működését, valamint hozzájárulunk a szervezet egészséges védekezőrendszerének megfelelő működéséhez is.
A ProbioBalance egy komplex készítmény, mely három probiotikus törzset tartalmaz (Lb. acidophilus, Lb. rhamnosus és B. longum) összesen négymilliárdos csíraszámban.

Bár a ProbioBalance magasabb csíraszámban tartalmazza a hasznos bélbaktériumokat, mint sok más hasonló készítmény, ennek ellenére alkalmazása teljesen biztonságos, mivel túladagolása nem lehetséges.

A felhasznált baktériumtörzsek mindegyike előfordul természetesen is az emberi emésztőrendszerben. A jótékony törzseken túl a készítmény ún. prebiotikumot (frukto-oligoszacharid) is tartalmaz. A prebiotikumok nem baktériumok, hanem összetett szénhidrátok, melyek a probiotikumok kizárólagos táplálékát jelentik.

Elfogyasztás után szintén károsodás nélkül jutnak el a vastagbélbe, ahol - mivel a vastagbélbe a jórészt megemésztett táplálék jut el, tehát ott relatív „tápanyaghiány" van - a jótékony baktériumok kizárólagos táplálékát jelenthetik, ezáltal segítve elő a probiotikumok túlélését és elszaporodását. Az olyan termékeket, amelyek probiotikumok mellett prebiotikumot is tartalmaznak, szinbiotikumnak nevezzük.

A CaliVita ProbioBalance kellemes, cseresznye ízű rágótabletta formában kerül forgalomba, melynek köszönhetően felhasználása is könnyű. Ideális lehet gyermekek számára is, mivel a szétrágott tablettát nehezebb félrenyelni. Biztonságosan alkalmazható bárki számára, ellenjavallata nincs.

Alkalmazza Ön is belső egyensúlyának érdekében!
Harmóniában az élettel!

Ige, szeretném én is közelebbről megismerni a Probio Balance készítményt >>>

Irodalom: Probiotikumok és humánegészség, Szerk: Dr. Szakály Sándor

A vastagbél működése és az emberi egészség között igen szoros a kapcsolat.

Különösen nagy figyelmet igényel vastagbelünk egészsége azokban az időszakokban, mikor számunkra ismeretlen baktériumflórával rendelkező helyre utazunk (pl. nyaraláskor- „utazási hasmenés"), illetve a hűvösebb hónapokban, mikor sűrűbben fordulnak elő olyan megbetegedések, melyek kezelése rövidebb-hosszabb antibiotikumos kúrával jár.

A múlt század elején alkotott orosz-ukrán származású tudós, MECSNYIKOV hozta összefüggésbe először a balkáni pásztorok hosszú átlagéletkorát az általuk nagy mennyiségben és rendszeresen fogyasztott joghurttal. Ma már tudjuk, hogy ezért nem csupán a joghurt, hanem a benne található probiotikus baktériumtörzsek voltak felelősek.

Mik is a probiotikumok ?

Probiotikumoknak nevezik mindazokat a humánbarát bélbaktériumokat, amelyek többféle jótékony hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára.

Prebiotikumoknak hívják azokat a természetes tápanyagokat, amelyek a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, ennélfogva elősegítik azok elszaporodását, túlsúlyba kerülését. A szinbiotikumok a pro- és prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis a két előnyös tényező hatása összegeződik.

Ismerje meg közelebbről a CaliVita International nagyszerű készítményét, melyben a pro-és prebiotikumok együttesen vannak jelen >>>

A probiotikumok legnagyobb részben tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek többsége a Lactobacillus nemzetséghez tartozik.

Mai ismereteink szerint minden tejsavbaktérium olyan anyagcseretermékeket (metabolitokat) termel, amelyek előnyösek az ember egészségére, de tudnunk kell, hogy nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus. (A jelenlegi ipari előállítású tejtermékek két fő alvasztó törzse például nem az.)

A probiotikus tejsavbaktériumok abban különböznek a közönséges tejsavbaktériumoktól, hogy egy részük túléli az emésztőrendszerünk „viszontagságait", azaz a gyomorsav, a vékonybél epesavai és az emésztőenzimek pusztító hatását és így élve jutnak el a vastagbélbe, ahol képesek elszaporodni és megtapadni a bélfalon. Az ott zajló biokémiai folyamatok természete alapvetően meghatározó az egészségünk szempontjából. A káros metabolitokat (pl. toxinokat) termelő rothasztó mikrobák tartós túlsúlya gyakoribb bélfertőzésekhez, irritábilis bélszindrómához (IBS), és komoly betegségekhez vezethet, míg a humánbarát probiotikus csírák az ilyen egészségkárosodások ellen hatnak.

Az emberi emésztőrendszer mikroflórája:

Amíg a csecsemőkben a hasznos bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét, addig a vegyes táplálkozást folytató felnőttek vastagbelében lényegesen rosszabb a helyzet. A csecsemők 95-98%-os hasznos flóraarányával szemben a felnőtteknél „csupán" 40-45% részarány lenne kívánatos. Ehelyett a felnőtt lakosság vastagbelében a hasznos mikrobák aránya jellemzően nem haladja meg a 12%-ot, van, ahol csupán 1-2% (!!) között mozog.

Nagyon sok tényező befolyásolja negatív irányban a bélflóra összetételét, így pl. a szennyezett, illetve a bioaktív anyagokban szegény élelmiszerek fogyasztása, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a már említett antibiotikumos kezelés, a stresszes életmód, az utazási izgalmak mind a probiotikumok pusztulásához vezethetnek.

A probiotikumokat leggyakrabban az antibiotikum kúrák pusztítják, ugyanis hatóanyagaik a káros betegségeket okozó baktériumok mellett a hasznos baktériumokat (probiotikumokat) is „kiiktatják".

A lactobacillus-féleségek közül hatékonyságban a Lb. acidophilus szerepel az első helyen !

Évezredeken keresztül a természetes élelmiszerforrások, a savanyú tejek alkotója volt és sohasem okozott adverz, azaz nem várt reakciót, vagyis a legbiztonságosabbnak tekinthető.

A hatékony sgítség probiotikummal

A probiotikus étrend-kiegészítők az élelmiszereknél lényegesen hatékonyabb módon juttatják a jótékony bélbaktériumokat a szervezetbe. A kapszulázott termék alkalmazása kényelmes, könnyű alkalmazni, hatalmas csíraszám van jelen egyetlen kis kapszulában, csomagolásuk miatt pedig hosszú ideig (akár 1-2 évig is) eltartható.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a földön fellelhető tápanyagok, élelmiszerek közül a probiotikumok az egyetlenek, amelyek úgy biztosítanak élettani előnyöket, hogy közben nem okoznak káros mellékhatásokat.

Tovább a CaliVita International pro-és prebiotikumokat tartalmazó készítményére >>>

Forrás: Dr. Szakály S. - Probiotikumok és humánegészség, G Print Nyomda, Budapest 2004.

Az emlősök béltraktusában élő mikroorganizmusok a gazdaszervezettel szorosan együttműködve jótékony hatást fejtenek ki annak egészségére. A mikroorganizmusok ezen komplex közösségét bélflórának nevezzük.

Az emberi bélflóra kialakulása a születéssel kezdődik, és az évek során folyamatosan változhat. Bár összetétele meglehetősen állandó marad, a bélflórát alkotó fajok aránya és mennyisége az egyes egyedek között jelentősen eltérő lehet. Úgy is mondhatjuk, hogy mindenkinek van egy csak rá jellemző bakteriális ujjlenyomata.

Megszületéskor az anya hüvelyi és végbéltáji baktériumai jutnak be először az újszülött tápcsatornájába, melyek megteremtik az anaerob környezetet a később kialakuló baktériumflóra számára. Ez a folyamat a császármetszéssel született gyermekek esetében nagyjából kettő-négy hetet késik, illetve zavart szenvedhet a korai antibiotikumos kezelésben részesült, illetve steril környezetben (pl. inkubátorban) tartott babák esetében. A következő erőteljes hatás a jótékony bélflóra kialakulására az anyatejes táplálás (a pusztán anyatejjel táplált csecsemők bélflórájának 95%-a bifidobaktérium). Az ember bélflórájának kialakulása tehát már a születéssel elkezdődik, majd a vegyes táplálkozásra való áttérés, illetve különböző baktériumokkal, gombákkal való találkozás „eredményeképpen" körülbelül a második életév vége felé válik a felnőttekéhez hasonlóvá.

A bélflórát alkotó mikroorganizmusok mennyisége a szervezet különböző területein változó. A gyomorban az erősen savas közeg miatt a legalacsonyabb a csíraszám. A sejtszám a vékonybélben nő, a csípőbélben körülbelül 10⁸ CFU/g, a vastagbélben -a hosszabb áthaladási idő, és a nagy mennyiségben megtalálható táplálék miatt- a 10¹² CFU/g-ot is elérheti.

Az endogén bélflóra feladatait három nagy részre bonthatjuk:

1. Metabolizmusban való részvétel (pl. az emészthetetlen táplálék és nyák fermentációja, vitamintermelés, felszívódás elősegítése).
2. Az immunrendszer működésének szabályozása.
3. Védelem a kórokozók ellen.

A bélflóra jótékony hatásai már évezredek óta ismert. Már az Ószövetség is említ hasonló utalást ebben a témában: „Ábrahám hosszú életét a savanyított tej fogyasztásának köszönhette" (Genesis 18:8). Plinius római kori író és polihisztor savanyított tejtermékekkel gyógyította a gyomorrontást, Mecsnyikov pedig 1908-ban a fagocitózis felfedezéséért Nobel díjat kapott, melyhez nagymértékben hozzájárult az a munkája is, melyben kimutatta, hogy a Lactobacillust tartalmazó fermentált tejtermékek (pl. joghurt) fogyasztása csökkenti a bélben a patogén mikroorganizmusok számát, ami hozzájárulhat a jórészt ilyen étrendet követő bolgár parasztok hosszú élettartamához. Maga a probiotikum szó 1965-ben „született" a pro bios (életért) kifejezésből.

A mikroorganizmusok közössége dinamikusan változik. Jelenlétüket számos negatív tényező befolyásolhatja, például nem megfelelő táplálkozás, alkohol, fertőzések, és bizonyos gyógyszerek is pl. antibiotikumok.

A probiotikumok olyan baktériumok, melyek elfogyasztás után képesek megtelepedni a bélrendszerben, és jótékony hatást fejtenek ki a gazdaszervezet egészségére. Leginkább funkcionális ételek (pl. élőflórás tejtermékek), probiotikus étrend-kiegészítők és gyógyszerek révén juthatnak a szervezetbe. A probiotikumok alkalmazása manapság az egyik legnépszerűbb „téma" az élelmiszer és gyógyszeriparban.

Számos tanulmány született már (illetve van jelenleg is folyamatban) a probiotikumok alkalmazásának egyéb lehetőségeiről. Ezek az esetek többségében olyan emésztőrendszeri betegségekre irányulnak, melyek a bélflóra megváltozásával járhatnak, például hasmenéssel járó kórképekben. Akut hasmenés kezelésében a jótékony baktériumok patogén (megbetegítő) mikroorganizmusokat kiszorító hatása érvényesülhet.

Gyakran fordul elő hasmenés antibiotikumok alkalmazása esetén is (kb. 5-39%-ban). Az antibiotikum nem válogat, így a normál bélflórát is megtizedeli, melyek hiányában a szénhidrát metabolizmus megváltozik, valamit a rövid szénláncú zsírsavak csökkent visszaszívása ún. ozmotikus hasmenést okoz. Ezért mindenképpen ajánlatos az antibiotikumos kezelések során és után a probiotikus kiegészítés. Gyakori probléma az ún. utazók hasmenéseként ismert állapot is, mely leggyakrabban a fejlődő országokba utazókat érinti. Bár elsődleges cél a megelőzés (higiénés előírások szigorú betartása), a probiotikumok preventív alkalmazására irányuló vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) szintén gyakori állapot, melyet legalább három hónapja fennálló hasi diszkomfortérzettel, székelési zavarokkal, puffadással, stb. járó tünetek jellemeznek, valamint a bélflóra elemeinek csökkenése is kimutatható. Bár oka napjainkban sem tisztázott, kialakulásában számos faktor szerepet játszhat (genetikai, pszichés, fertőzések stb.). Több tanulmányt is folytattak az IBS probiotikumokkal történő kezelésére, szintén előremutató eredményekkel.

Krónikus májbetegség következményeként kialakuló enkefalopátia esetén az ammónia mennyisége a vérben megnő, mely idegrendszeri tüneteket eredményez. Kimutatták, hogy a probiotikumok a bél pH-ját csökkentő hatásuk végett gátolják az ammónia felszívódását (így a vérbe jutását). Bár egyelőre kevés vizsgálati adat áll rendelkezésre, a kezdeti eredmények itt is biztatóak.

A bélben található jótékony mikroflóra szerepe meghatározó a kórokozó baktériumok elleni védelemben is. Megfigyelték, hogy a különböző fertőzések kialakulása gyakoribb volt olyan kísérleti állatokban, melyek jótékony bélflóráját mesterségesen lecsökkentették. Fontos eredményként könyvelhető el az is, hogy egyes probiotikus baktériumokról kimutatták, hogy a krónikus gyomorrontást, fekélyt gyakran okozó Helicobacter pylori (mely az emberek 20-50%-ban ott „lakik") szaporodását gátolják, ezért hatékonyak lehetnek a fenti betegségek kiegészítő kezelésében is. (Lorca GL, Wadstrom T, Valdez GF, Ljungh A. Lactobacillus acidophilus autolysins inhibit Helicobacter pylori in vitro. Curr Microbiol 2001;42:39-44.)

Az egészséges mikroflóra aktivitásának köszönhetően a vastagbél nem csupán emésztőszervként működik, hanem fontos immunszervként is funkcionál. A bélflóra egyensúlyának felborulása esetén ezek a funkciók károsodást szenvedhetnek, melynek megelőzésével sokat tehetünk egészségünk érdekében. Az utóbbi évtizedben nem csupán a megelőzés, és egészség támogatás, hanem a bélflóra megváltozása által kiváltott betegségek megelőzése és terápiája terén is jelentős ismeretekkel bővült a tudományos világ, a további kutatások pedig még további ígéretes eredményekkel kecsegtetnek.

FIGYELEM!  A cikk pusztán tájékoztató jellegű. A probiotikumok nem alkalmasak betegségek megelőzésére illetve kezelésére. Panasz esetén forduljon szakorvoshoz!

Irodalom:

Demeter Pál: a Probiotikumok alkalmazásának lehetőségei emésztőszervi betegségekben, LAM 2006;16(1):41-47

Lakatos Gábor Dr., Tulassay Zsolt Dr., Probiotikumok emésztőszervi betegségekben, Orvosi Hetilap, 2009. 19. szám, 883-894.

Probiotikumok és humánegészség, szerk: Szakály Sándor, Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, 2004.

A probiotikumok azok a barátságos baktériumok, melyek a vastagbélben (illetve a hüvelyben) élnek, és jelenlétükkel gátolják a kórokozók megtelepedését, elszaporodását, fenntartják a szükséges savas közeget, és még rengeteg olyan folyamatban vesznek részt, amit csak most kezdünk átlátni. De kezdjük az elején!

A probiotikumoknak már a terhesség alatt is rendkívül jelentős a szerepük. Egyrészt a terhesség késői szakaszában jelentkező székrekedés elkerülésében vagy enyhítésében segítenek, másrészt elősegíthetik egyes ásványi anyagok felszívódását, és így óvják a csontok állapotát, harmadrészt a hüvelyflóra egészségének fenntartásában lehetnek hatásosak. Összesítő tanulmányok kimutatták, hogy a bakteriális gyulladás és még a tünetmentes felfázás is fokozza a koraszülést. Ezeknek a kezelésében a probiotikumok hatásosnak bizonyultak.

A székrekedés nemcsak a várandósság alatt okozhat gondot, de sok, amúgy egészséges gyermekre jellemző. Több, felnőttekre korlátozott vizsgálat után a gyermekek esetében is kimutatták, hogy a jótékony baktériumok használata képes javítani a székrekedésen. Másrészről a gyermekkori bélrendszeri fertőzések kezelésében is hatásos lehet több Lactobacillus törzs alkalmazása, mellyel akár le is rövidíthető a fertőzés időtartama. Azoknak a gyerekeknek, akiknek a családjában halmozottan fordult elő asztma, szénanátha vagy ekcéma, a probiotikus kiegészítés hatásos volt, emellett csökkentette a gyomor- és bélrendszeri tünetek gyakoriságát is! Ezenkívül egy friss vizsgálat eredményei szerint megakadályozhatja a fogszuvasodás kialakulásában szerepet játszó, baktériumok által létrehozott réteg képződését, ezzel csökkentve a fogszuvasodás kockázatát.

###TERMEKEK###

Felnőtt korban a bél egészségének fenntartásában szó szerint nélkülözhetetlenek a probiotikumok. A probiotikus kezelés csökkentheti az „utazók hasmenése” néven ismert állapotot, de más bélrendszeri fertőzések tüneteinek enyhítésében is szerepet játszhat. A prebiotikumok hozzájárulnak a csontanyagcserében résztvevő ásványi anyagok felszívódásához, ezzel csökkentve a csontritkulás kockázatát. Több vizsgálat szerint is hozzájárulhat a probiotikus kezelés az irritábilis bélszindróma (IBS) tüneteinek mérsékléséhez, illetve az antibiotikumkezelés után fellépő fertőzések okozta hasmenés idejének lerövidítésében is hatásosnak bizonyult egy 2013-as kontrollált vizsgálat eredményei szerint.

Idősebb korban is érvényesülnek ezek a hatások, amikor a székrekedés ismét felmerülhet, és az immunrendszer gyengülésével a fertőzések száma is megnőhet. Két nagy vizsgálat kimutatta, hogy a probiotikum fogyasztása mellett adott influenza elleni védőoltás hatására az antitesttermelés erősebb volt, mint a probiotikumot nem fogyasztók esetében, és a légzőrendszeri fertőzések ideje is rövidebb volt az előbbi csoportban.

Bár még javában folynak a vizsgálatok az összefüggés megértésére, ma úgy tűnik, hogy olyan kórképekben is szerepe lehet a bélflórának, amire eddig keveset gondoltunk. Több vizsgálat is leírta, hogy az elhízottak bélflórája eltér a nem elhízottakétól, bizonyos törzsek jelentősen kisebb sejtszámban vannak jelen, így a kutatók feltételezik, hogy a megváltozott összetételű bélflóra szerepet játszhat az elhízás kialakulásában.

Forrás: CaliNews magazin, Calivita.hu